Tanárok: Buktatni muszáj

Közös nyilatkozatban tiltakozott az oktatásban tevékenykedő hét szakszervezet a parlament elé terjesztett új közoktatási törvény elfogadása ellen. Nem értenek egyet többek között az óraszámcsökkentéssel, az alsósok buktatásának korlátozásával és a szövegértés tantárgy bevezetésével.

Közös nyilatkozatot adott ki a közoktatásban tevékenykedő négy szakmai és három reprezentatív szakszervezet, melyben kifejtik, miben nem értenek egyet a közoktatási törvény módosításával.

Szerintük a tanulók kötelező óraszámának csökkentésével nem lesznek kevésbé túlterheltek a gyerekek. Az óraszámcsökkentést szerintük csupán pénzügyi és nem szakmai megfontolások indokolják. A közlemény szerint ezzel a döntéssel mintegy 4500 pedagógus állása szűnne meg. Úgy gondolják, hogy ez az intézkedés csak tovább növelné az esélyegyenlőtlenséget a diákok között, mivel így nagyobb lesz az otthoni, bizonyos esetekben hátrányos környezet hatása. A minisztérium célja pedig éppen az esélyegyenlőség javítása, hívják fel a figyelmet.

Az Oktatási Minisztérium álláspontja szerint a tanulói terhek csökkentésének ez csupán egyetlen eleme. A módosítást azzal indokolták, hogy a diákok idejének nagy részét a lexikális anyagok bemagolása veszi el, ahelyett, hogy a mindennapi életben használható tudást szereznének. Az iskolapadban töltött idő csökkentésével több idejük maradna például az őket érdeklő szakkörökre. Az ellenzék szerint azonban a túlterheltség csak a diákok mintegy 5-8 százalékánál okoz problémát, és jelentős részük pedig csak érdektelen.

A tiltakozók nem értenek egyet azzal sem, hogy az általános iskola negyedik évfolyamáig csak a szülő beleegyezésével buktathatják meg a gyereket. Szerintük a magyar szülők fele nem tartja a kapcsolatot az iskolával, így ilyen esetben eleve nincs esély a kommunikációra. Másrészt egyik szülő sem érdekelt abban, hogy kimondja a gyerekéről, jobb ha osztályt ismétel. Negyedik évfolyamban pedig már túl késő szembesülnie döntése következményeivel.

A törvénymódosítás értelmében csak akkor lehet az alsó évfolyamos diákot megbuktatni, ha tanulmányi kötelezettségeit hiányzásai miatt nem tudta teljesíteni. Az Oktatási Minisztérium szerint bár az általános iskola első éveiben a tanulók eltérő fejlettségi szinten állnak, ezek a különbségek a negyedik évfolyam végére kiegyenlítődnek.

Ugyancsak a változtatások között szerepel, hogy az úgynevezett alapozó szakasz - amely most a negyedik évfolyammal ér véget - 6.osztály befejezéséig tartana. Így a tanítói végzettséggel rendelkező pedagógusoknak felső évfolyamokban is tanítani kellene, miközben a szakszervezet szerint többségük még helyettesíteni sem szívesen megy a serdülők közé. Magyar Bálint oktatási miniszter a módosítást azzal indokolta, hogy a magyar diákok rosszul szerepeltek az elmúlt években készített olvasás-szövegértési vizsgálatokon, ezért ötödik és hatodik évfolyamon nagyobb hangsúlyt kell helyezni a készségek és képességek fejlesztésének A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének álláspontja szerint az erre a korosztályra szakosodott tanárok, illetve szakvizsgázott tanítók hatékonyabban tudnák ellátni ezt a feladatot. Az ellenzék szerint a 2001-ben készült felmérések már jobb eredményeket mutattak, így nem kellene a 2000-es adatokra hivatkozni.

A fogyatékosok integrációjára vonatkozóan Szebedy Tas, a Gimnáziumok Országos Szövetségének elnöke megjegyezte, ez jelenleg csak a leggazdagabb európai országokban működőképes. Az egészséges gyermekekkel egy osztályba járó fogyatékos diákok mellé ugyanis egy-egy fejlesztőpedagógus kell, és ezt ma Magyarországon nem tudják finanszírozni.

A hét aláíró szervezet egyetért a felvételi helyére lépő kétszintű érettségivel, de korainak tartják a 2005-ös bevezetését, mivel sem a felsőoktatási intézmények erre vonatkozó nyilatkozatai, sem a finanszírozási feltételek nem állnak rendelkezésre.

Szebedy Tas a közös kezdeményezéstől azt várja, hogy az oktatási tárca "elektronikus kinyilatkoztatásai" helyett megkezdődik a valódi szakmai párbeszéd. Szerinte nem Magyar Bálint oktatási miniszter szándékaival, hanem kommunikációs eszköztárával van probléma. Úgy látja, hogy az intézkedésekben a miniszter tanácsadóinak "egyoldalú véleménye tükröződik".

A szervezetek szerint a törvénymódosítást széles körű szakmai és társadalmi vitának kellett volna megelőznie, ami most elmaradt. Ennek ellenkezőjét állítja az Oktatási Minisztérium szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Állításuk szerint körülbelül 150 fórumon 20 000 pedagógussal vitatták meg a törvénytervezetet, és számos szervezettel egyeztettek. Köztük olyanokkal is, amelyek munkájában a nyilatkozatot tevők is részt vesznek. "Aki ezek után azt állítja, hogy nem történtek egyeztetések, az nem mond igazat" - áll a levélben.