A parlament költségvetési bizottsága jóváhagyta azt a javaslatot, hogy a Magyar Televízió a költségvetésből és a műsorszolgáltatási alapból 2003-ra kapott mintegy 20 milliárd forint mellé újabb 6,3 milliárd forintos költségvetési pénzhez, tőkeemeléshez jusson. A testület egyik szocialista tagja, Boldvai László az [origo]-nak elmondta: az első hónapok gazdálkodási adatai alapján a televíziónak mindenképpen szüksége van erre a pénzre. A kuratórium elnökségének MSZP által delegált elnöke, Czeglédi László a bizottságnak azt mondta: ez a 6,3 milliárd forintos tőkeemelés csak tűzoltást jelent, a pénz ugyanis legfeljebb szeptemberig, októberig orvosolja a televízió finanszírozási gondjait.
Azt Boldvai is elismerte, hogy ez az összeg nem lesz elég a televíziónak, a képviselő ezért biztos abban, hogy a tévéfinanszírozás ügye újra a költségvetési bizottság elé kerül majd az év második felében, és újabb összeget lehet majd folyósítani az intézménynek. Boldvai és Czeglédi nyilatkozataiból tehát egyértelműen az derül ki, hogy a televíziónak még az idén újabb közpénzekre lesz szüksége.
A kuratóriumi elnökség egyik MDF által delegált tagja - az Orbán-kormány idején a testület elnöke -, Bakó Lajos azt mondta: ha a televízióban semmi nem változik az elkövetkezendő hónapokban, akkor összesen 9 milliárd forintra lesz szüksége a a fennmaradáshoz. Ez azt jelenti, hogy a most juttatandó 6,3 milliárd forinton túl további közel 3 milliárdnyi közpénzt kell adni a tévének. Bakó szerint ugyan a televízióban már a nyáron történhetnek olyan változások, amelyek hatékonyabbá tehetik az intézményt, de azt ő is elismeri, hogy amíg csak a tartozások rendezésére fordítják a költségvetési pénzeket, addig nem sok előrelépés fog történni.
Az MDF-es kuratóriumi tag szerint a jelenlegi szorult helyzetből úgy lehetne kilábalni, ha a televízió új, modern infrastruktúrát kapna. Arra ugyanakkor nincs pénz, hogy ilyen beruházások induljanak, a költségvetésből kapott pénzeket, a csekély reklámbevételt és az állami többlettámogatásokat a működtetésre és az adósságok törlesztésére kell fordítani. A kuratóriumi elnökség egy másik tagja, az SZDSZ által delegált Haraszti Miklós szerint a kormánynak kellene vállalnia, hogy finanszírozza egy modern, digitális technikával felszerelt médiapark felépítését, ahol helyet kaphatnának a közszolgálati médiumok.
A 6,3 milliárdos tőkejuttatással foglalkozó költségvetési bizottsági ülésen a kuratóriumi elnök azt is közölte, hogy megkezdődött a racionalizálás a televíziónál. Az átszervezési tervek nem először kerülnek szóba a Magyar Televíziónál. Már az 1998-as évről szóló kuratóriumi beszámolóban is az szerepel, hogy az "eddigi pénzügyi folyamatok nem folytathatók tovább, elengedhetetlenül szükséges az intézmény mindeddig jobbára csak halogatott átszervezése, működésének gyökeres megújítása." A kuratóriumi elnökség tagjainak szavaiból azonban az derül ki, 1998 óta lényegi változás nem történt: az MTV jelenleg sem tesz mást, mint hogy törleszti az adósságokat és költségvetési pluszpénzek igénybevételével működteti az intézményt.
Az Állami Számvevőszék tavaly év végén készített véleményezést arról, hogy mennyire indokolt a Magyar Televízió 2003-ra szóló 27-28 milliárd forintra rúgó költségvetési igénye. Ebben a véleményezésben az ÁSZ emlékeztet arra, hogy az MTV Rt. vagyona 1996-os alapításakor még több mint 25 milliárd forint volt, amelyet 2002-re lényegében elvesztett, méghozzá úgy, hogy közben több száz munkatársának felmondott, és eladta székházát is. 1998 második felében már annyira rosszul állt az intézmény, hogy nem tudta kifizetni köztartozásait. Az Országgyűlés végül 2001-ben úgy döntött, a televíziónak nem kell kifizetnie ezeket az adósságokat. Az MTV-nek így 10,5 milliárd forintnyi köztartozást nem kellett rendeznie. 2002 sem telt el költségvetési támogatás nélkül: tavaly év végén közel ötmilliárd forintnyi pluszpénzt kapott az MTV az államtól.
Pethő András