Jogerősen felmentettek volt titkosszolgálati vezetőket

Több tízmilliós gazdasági bűncselekményekkel vádolt egykori titkosszolgálati vezetőket mentett fel jogerősen csütörtökön a Legfelsőbb Bíróság (LB). A vádirat szerint a bűncselekményeket 1992 és 1998 között követték el.

Két nyugállományú tábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egykori vezetője, illetve egyik helyettese és egy ezredesi rendfokozatú kollégájuk ügyében államtitok miatt zárt ajtók mögött folyó tárgyalássorozat után, csütörtökön, nyilvánosan hirdették ki a másodfokú döntést. A katonai ügyészség korábbi tájékoztatása szerint a vád azt tartalmazta, hogy több tízmilliós kárt okozó gazdasági bűncselekmények történtek a titkosszolgálatoknál 1992 és 1998 között.A rendvédelmi szervek technikai kiszolgálására hivatott Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál az 1998-as kormányváltás után az új vezetés indított belső vizsgálatot.

A polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatala 1999 januárjában azt közölte, hogy a belső vizsgálat után fegyelmi eljárások indultak, felfüggesztettek, illetve nyugállományba helyeztek magas beosztású titkosszolgálati vezetőket, majd pedig feljelentést is tettek.

A Budapesti Katonai Ügyészség vádirata alapján 2000-ben kezdődött meg az elsőfokú tárgyalássorozat Farkas György nyugállományú dandártábornok, Hevesy-Tóth Ferenc nyugállományú vezérőrnagy és Cserháti György ezredes ellen. A tucatnyi vádpontban
szerepelt sikkasztás, hűtlen kezelés, számviteli fegyelem megsértése és csalás. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa első fokon szakértőket rendelt ki és számos tanút, köztük állami vezetőket hallgatott meg a hosszúra nyúló bizonyítási eljárás során. Az újabb kormányváltás után nem sokkal, 2002 júniusában a Fővárosi Bíróság felmentette a vádlottakat, zömmel bűncselekmény hiányában, kisebb részben bizonyítottság hiányában. Ez ellen fellebbezett a katonai ügyészség, így került a büntetőper másodfokon az LB-re.

Az LB csütörtökön kihirdetett végzésében jogerőre emelte az elsőfokú döntést. A szóbeli indoklás során az egyik, számviteli fegyelem megsértésével kapcsolatos vádpontról elhangzott: a délszláv háborúval összefüggő titkosszolgálati akcióhoz nemzeti érdek fűződött, s ennek a tevékenységnek a titkosságát még a számviteli fegyelem esetleges be nem tartásával is biztosítani kellett. A különböző súlyú vádpontok között szerepelt egy államkötvények átadásával kapcsolatos ügylet, nagy összegű valutakölcsönzés, gépkocsivásárlás, egy titkosszolgálati vezető születésnapjára ajándékozott pisztoly, illetve egy századosnő utaztatása. A bíróságok a katonai ügyészségnek az okozott kár megtérítésére vonatkozó polgári jogi igényét is elutasították. Az LB szinte minden esetben bűncselekmény hiányában döntött a felmentésről és ezt több ponton is a cselekmények társadalomra veszélyességének hiányával indokolta. Egyedül az államkötvények átadása kapcsán történt bizonyítottság hiányában a felmentés.

Ebben az ügyben az egyik vádlott munkatársa, egy szintén a szolgálatoknál dolgozó ezredes terhelő vallomása volt az egyetlen közvetlen bizonyíték, ám az LB szerint ez is aggályos volt, mert a tanú nem volt érdektelennek tekinthető az ügyben.

A jogerősen felmentett vádlottak a határozathozatalt követően, az ügyben szereplő államtitokra hivatkozva, semmilyen formában nem kívánták kommentálni az ítéletet az MTI-nek. Egyikük megjegyezte, hogy korábban kért engedélyt arra, hogy a történtekről nyilvánosság előtt is beszéljen, ám ezt az illetékesek megtagadták.