Késések miatt milliárdok maradtak a kulturális tárcánál

Miközben a kulturális finanszírozás óriási hiányokkal küzd, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma bizonyos beruházásaiban relatív pénzbőség alakult ki - áll a csütörtökön nyilvánosságra hozott számvevőszéki jelentésben. Ennek oka sokszor a beruházások, felújítások, célprogramok késedelmes előkészítése és tervezése, a pályázatok késedelmes kiírása, az elbírálások elhúzódása.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) gazdálkodásáról - a tárca megalakulásától a 2002. végéig terjedő időszak vizsgálata alapján - pozitív képet alakított ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke a csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentést ismertetve. Az Országházban tartott sajtótájékoztatón az ÁSZ vezetője ugyanakkor megjegyezte: miközben a kulturális finanszírozás óriási hiányokkal küzd, az NKÖM-nél relatív pénzbőség alakult ki, bizonyos beruházási pénzeket nem tudtak elkölteni.

1998. július 8. után az újonnan létrehozott minisztérium 58 kulturális intézményt vett át, s különböző célok érdekében újabb intézmények létesültek, számuk 75-re gyarapodott. Az intézmények belső szabályozottsága elmarad a minisztériumétól, a hiányosságok azt jelzik, hogy a kulturális intézmények nem fordítanak kellő figyelmet a gazdasági folyamatok szabályszerűségi feltételeire.

Az ÁSZ megállapítása szerint a vizsgált időszakban az NKÖM pénzellátását a központi költségvetés bőkezűen biztosította, a fejezet teljesített kiadása az 1999. évi 50,6 milliárdról 2000-ben 82,7 milliárd forintra emelkedett. A relatív pénzbőségre utal, hogy minden évben 10 milliárd forint feletti előirányzati összeg maradt a tárcánál. Ezek kialakulásának okai az ÁSZ szerint: a beruházások, felújítások, célprogramok késedelmes előkészítése és tervezése, a hatósági, szakhatósági engedélyek időbeni hiánya, a pályázatok késedelmes kiírása, valamint az elbírálások elhúzódása.

A számvevőszék szerint finanszírozási problémák alig fordultak elő (csak a Magyar Állami Operaháznál, a Hagyományok Házánál és a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnál), s azok az előrehozott költségvetési források engedélyezésével minden esetben megoldódtak. Az ÁSZ - annak nyomán, hogy a közelmúltban miniszteri döntés alapján négy Munkácsy-festményt töröltek a Magyar Nemzeti Galéria törzsleltárából, miután azokat visszaadták az örökösöknek - javasolja: a kormány tekintse át a műalkotások és gyűjtemények tulajdonlásával, kezelésével kapcsolatos szabályozást.