Az orvosi kamara a kórháztörvény visszavonását kéri

A kórháztörvény javaslatának visszavonására szólította fel szombati küldöttgyűlése után a Magyar Orvosi Kamara a miniszterelnököt, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy profitorientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben. A 251 fővel határozatképes küldöttgyűlésen 98 képviselő kezdeményezte az elnökség visszahívását, ám a kérdést jogtechnikai kifogásra hivatkozva nem tűzték napirendre. Az EDDSZ az Alkotmánybírósághoz fordul a törvényjavaslat miatt, mert úgy véli, súlyos jogsértéseket tartalmaz.

A Magyar Orvosi Kamara felszólítja Medgyessy Pétert, hogy vonja vissza az úgynevezett kórháztörvény-javaslatot, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy profitorientált vállalkozások működjenek a privatizált egészségügyben - határozott szombati rendkívüli küldöttgyűlésén a kamara. "A küldöttek elfogadhatatlannak tartják, hogy az egészségügyi termékek gyártói és forgalmazói piacot szerezhessenek a tulajdonosváltással. Azt is szeretnék, ha az orvosi jogállásról szóló törvény kamara által elkészített változatát az intézményi törvénnyel egy időben léptetnék hatályba" - áll a nagy többséggel elfogadott határozatban. Kupcsulik Péter, a kamara elnöke a zárt ülést követően újságíróknak elmondta: örülnek, hogy egyes, a kamara által is szorgalmazott javaslatok részei lettek a hétfőn a parlament elé kerülő előterjesztésnek, azonban néhány nagyon fontos elem továbbra sincs benne. - A küldöttgyűlés úgy vélte, még mindig túl sok kockázatot rejt jelenlegi formájában az előterjesztés, ezért úgy határozott, hogy javasolja visszavonását - tette hozzá a kamara elnöke.

A 251 fővel határozatképes küldöttgyűlésen 98 képviselő kezdeményezte az elnökség visszahívását, ám a kérdést nem tűzték napirendre. Mánya Kristóf, a visszahívást kezdeményező egyik küldött újságíróknak elmondta: jogtechnikai kifogásra hivatkozva nem tűzték napirendre a visszahívást, holott erre konzultációs céllal lehetőség lett volna. A visszahívás kezdeményezését azzal indokolta, hogy az elnökség "elszakadt" a küldöttgyűléstől és az orvostársadalomtól, amikor a kormánnyal folytatott tárgyalások után, amikor nyilvánvaló lett, hogy az igazán fontos kérdésekben a kabinet nem fogadta el a kamarai álláspontot, nem határolódott el a javaslattól, és megelégedett a részjavaslatok, "üveggyöngyök" elfogadásával. - Az elnökségnek nem volt felhatalmazása a törvényről való egyezkedésre - mondta Mánya Kristóf. Gerle János, a kamara alelnöke szerint a visszahívás üzenete az, hogy az elnökség nem tudott elérni mindent, amit a kamara akart.

A kamara küldöttgyűlése korábban azt kérte az elnökségtől, hogy akadályozza meg a profitérdekelt szakmai befektetők tulajdonszerzését az ágazatban, valamint biztosítékot szerettek volna arra, hogy a jelenlegi közalkalmazotti státussal járó biztonság ne veszhessen el. Az elnökség, miután tárgyalt a miniszterelnökkel, bejelentette, hogy nem kéri a törvénytervezet visszavonását, bár a kormányfő a tőkebevonást korlátozó kérésnek nem tett eleget. Elfogadta viszont a kamara szakmai jellegű követeléseit. Az ezután született, a törvényt módosító indítványokat a parlament illetékes bizottsága el is fogadta.

Kupcsulik Péter a szombati gyűlés után közölte: a kamara soha nem mondta, hogy elfogadja a törvényjavaslatot. A MOK elnöke a Népszabadságnak azt mondta: a kamara fenntartja álláspontját, amely több ponton eltér a kormány nézetétől. Ragaszkodnak ahhoz, hogy az orvosi jogállásról szóló törvény az intézményi törvénnyel egyidejűleg lépjen hatályba. Ellenkező esetben ugyanis Kupcsulik szerint ex-lex helyzet alakul ki az egészségügyben. A Népszabadság szombati számában azt írta: ilyen különleges helyzet másként is létrejöhet. Ha a köztársasági elnök, akit az ellenzék arra biztat, hogy az elfogadandó törvényről kérjen alkotmányossági normakontrolt, esetleg nem ezt teszi, hanem visszaküldi a jogszabályt a parlamentnek megfontolásra. Ez esetben a parlament szeptember előtt nem foglalkozhat a szöveggel.