A CDI a kormánypárti médiára gondolt

A Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) hétfőn sajtóközleményt ismertette állásponját a magyar sajtóban és közéletben heves vitát kirobbantó, a magyar kormány tevékenységét bíráló múlt heti határozatáról. A közlemény szerint a CDI határozata a hazai tájékoztatásban kialakult kormányzati befolyásra akarta felhívni a figyelmet. A CDI most először szólalt meg az ügyben. Eközben a parlamentben személyeskedő vita alakult ki hétfőn a CDI határozatáról.

Antonio López-Isturiz, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) titkára és az Európai Néppárt (EPP) főtitkára hétfőn rövid közleményt adott ki, melyben tisztázni kívánja a CDI végrehajtó bizottságának múlt heti lisszaboni ülésén "A polgári és politikai jogok helyzete Magyarországon" címmel elfogadott határozat körül kialakult vitát. A szervezet eddig nem foglalt állást az Orbán Viktor Fidesz-elnök javaslatára elfogadott határozatról kialakult vitában.

López-Isturiz az MTI által közölt sajtóközleményében kijelenti: a határozat nem bélyegezte diktatúrának Magyarországot. A CDI ugyanakkor aggódik a magyarországi politikai helyzet miatt, amely - a dokumentum szerint - "jelentősen romlott a legutóbbi parlamenti választások óta".

A végrehajtó bizottság határozatával a "CDI a magyarországi tömegtájékoztatási eszközök magyar kormányzati nyomás alatt kialakult helyzetére kívánta felhívni a figyelmet, amelyről Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a CDI alelnöke tájékoztatta a szervezetet" - áll a közleményben. A dokumentum végül leszögezi, hogy a CDI nem vádolta sem a magyar kormányt, sem a magyar népet azzal, hogy az országban nincs demokrácia, továbbá nem kíván beavatkozni az ország vitáiba sem.

A parlament hétfői ülésén eközben személyeskedő vita alakult ki a CDI-határozatról. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője kijelentette: a határozat múlt heti elfogadása óta a közvéleménykutatásokból kiderült, hogy a magyar lakosság nem osztja a CDI álláspontját. Lendvai szerint az emberek 70 százaléka szerint javult az emberi jogi helyzet Magyarországok tavaly óta, és csak a jobboldali szavazók 30 százaléka ért egyet a CDI véleményével. Lendvai szerint a határozatban foglalt, a magyarországi emberi jogok és a sajtószabadság helyzetének romlásáról szóló vádak valótlanok. Lendvai ugyanakkor elismerte, sokat kell még tenni ezen a téren a kormánynak.

Kovács László külügyminiszter szerint az előző ciklusban is többször bírálták a kormányt, ugyanakkor - mint fogalmazott - akkor senki nem kérte, hogy ítéljék el a Fideszt. Kovács szerint a CDI határozatának súlyos következményei lehetnek. A külügyminiszter szerint előfordulhat, hogy a határozatban foglaltak elijesztik a turistákat és a befektetőket. Hozzátette ugyanakkor: az európai vezető politikusok tisztában vannak azzal, hogy a vádak nem igazak, sőt, Kovács szerint többen el is ítélték a CDI-határozatot. Kovács beszéde közben Szájer József és Juhos Katalin, a Fidesz képviselői kis cédulákat tartottak fel, melyekre a Fidesz szerint kifogásolható jogsérelmeket írtak.

Áder János fideszes frakcióvezető szerint a kormánypárti felszólalásokból csak az látszik, hogy az MSZP ideges a határozatban foglaltak miatt. Áder kijelentette: a Fidesz nem az országot, hanem a kormány hatalomgyakorlási technikáját marasztalta el. Mint mondta, több olyan ügy is van, amely megfelel a határozatban foglaltaknak. Ádar szerint ide tartozik, hogy a kormány többször megpróbálta már elmozdítani Polt Péter legfőbb ügyészt, Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék elnökét és Péterfalvi Attila adatvédelmi biztost. A rendőrség a Greenpeace-aktivisták tüntetését is brutálisan szétverte - mondta a Fidesz frakcióvezetője. Áder úgy vélte, a kormány azért csinál ügyet ezekből a kérdésekből, hogy elterelje a figyelmet a készülő Medgyessy-csomagról.