Orbán szerint áttörés volt a CDI-határozat

Orbán Viktor volt kormányfő a külügyi bizottság előtti meghallgatásán áttörésnek nevezte a lisszaboni dokumentumot, mert hatására végre foglalkoznak a magyarországi jogsértésekkel. A politikus egy, a Szabadság Kis Köre polgári kör által az emberi jogok sérelméről készített jelentéssel is alátámasztotta érvelését. A kormány álláspontját ismertető Bársony András államtitkár szerint azonban a jogsértések kérdésében a bírósági döntések, illetve az ombudsman jelentése a mérvadó, melyet a parlamenti pártok egyhangúan fogadtak el.

A lisszaboni határozattal kapcsolatban hallgatta meg a külügyi bizottság Orbán Viktor volt kormányfőt szerda délelőtt. A múlt héten Lisszabonban a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) megállapította, hogy a baloldali kormány hatalomra jutása óta gyengült a magyar demokrácia, és sérelmet szenvedtek az emberi jogok. A szocialisták által kezdeményezett meghallgatáson elsősorban arra voltak kíváncsiak a képviselők, hogy mi volt a célja a határozatnak és az abban foglalt megállapításokat milyen konkrét tényekre alapozták. A kormánypárti képviselők szerint a Fidesz beszámolóin alapuló határozattal Magyarország nemzetközi tekintélyét ok nélkül rombolták.

A volt kormányfő a bizottság előtt kijelentette: a lisszaboni határozat nem előzmények nélküli. Az Európai Néppárt ugyanis 2002. október 18-án Estorilban már elfogadott két hasonló határozatot, amelyben aggodalmát fejezte ki egyrészt a Magyar Nemzeti Bank, másrészt a magyarországi sajtó függetlenségével kapcsolatban.

Orbán Viktor szerint érdekes, hogy bár a lisszaboni határozat már elfogadása után egy nappal megjelent a Magyar Nemzetben, akkor nem váltott ki jelentős visszhangot, csupán egy hét múlva. A politikus úgy értékelte, hogy nem a tartalma - mivel azt senki nem kérdőjelezte meg -, hanem a határozat ténye váltotta ki a belpolitikai vihart.

A volt miniszterelnök a határozat indokaként utalt arra, hogy a parlamentben többször is felszólalt Szájer József, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a megszaporodó emberi jogi jogsértések ügyében, ám nem történt semmilyen előrelépés.

Orbán Viktor munkatársai az ülésen a bizottsági tagok rendelkezésére bocsátottak egy, a Szabadság Kis Köre polgári kör által készített jelentést az emberi jogokról. A jelentésben egyebek mellett a Millenáris Kht. volt vezetőjének, Berkecz Máriának a rendőrségi motozása, Loppert Dávid ügye és az APEH-adatmásolási ügy szerepel.

Hárs Gábor, a bizottság MSZP-s alelnöke felvetette, hogy az emberi jogi ügyeket az emberi jogi és nem a külügyi bizottságban kellene megvitatni. Szerinte a külügyi bizottság dolga az lenne, hogy arról beszéljenek, mennyire rontja Magyarország megítélését a határozat. Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő erre azt mondta, az emberi jogok kérdése az egyetemes külpolitika részévé vált, ezért helye van a bizottság előtt.

Több szocialista képviselő szerint is csak akkor lett volna joga Orbán Viktornak a kérdésben európai szervezethez fordulni, ha itthon már kimerített volna minden jogorvoslati lehetőséget. A volt kormányfő erre azt mondta, tőlünk keletre szokás, hogy az állampolgárt saját tulajdonának tekintse az állam, szerinte ezek az ügyek európai ügyek, melyeket az EU-n belül szokás megvitatni. Orbán Viktor kijelentette, csak az a lényeg, hogy szaporodott a jogsértések száma, és ezért indokolt volt a beavatkozás. Úgy vélte, hogy a lisszaboni határozat áttörésnek tekinthető, mert végre foglalkoznak ezekkel az ügyekkel.

A kormány álláspontját ismertette Bársony András a külügyminisztérium politikai államtitkára, aki utalt arra, hogy az ombudsmani jelentést a pártok egyhangúlag elfogadták. Ebben az szerepelt, hogy Magyarországon szilárd a demokrácia. Az államtitkár szerint az ombudsman jelentése jobban leírja a magyar helyzetet, mint egy pártkongresszusi határozat (a Fideszben korábban született a lisszabonihoz hasonló határozat). Bársony András kifogásolta azt is, hogy a Szabadság Kis Köre polgári kör jogi szakértői akkor nem szólaltak fel, amikor korábban egy szocialista fővárosi képviselőt vertek meg, aki életveszélyes állapotba került, illetve amikor egy korábbi képviselőtársukat, akit gazdasági bűncselekményekkel vádoltak, láncon hordozták a hatóságok ide-oda a városban. "Egy ilyen szervezet álláspontja önmagában nem tekinthető relevánsnak, mivel az ilyen esetekben a bírósági döntés a mérvadó, bár véleménye mindenkinek lehet az adott ügyekről" - közölte az államtitkár.

Németh Zsolt, Szabó Péter jogi szakértő és Orbán Viktor Fotó: Barakonyi Szabolcs

Hárs Gábor a beszámolókat követően arra hivatkozva, hogy nem kaptak teljes mértékben megnyugtató választ, egy határozat elfogadását javasolta az MSZP-frakció nevében. Az általa javasolt határozatban egyebek mellett azt kívánta rögzíteni, hogy a lisszaboni határozat komoly károkat okoz Magyarországnak, és szólítsák fel a politikusokat, hogy az ország érdekeit tekintsék szem előtt, és ne vigyék külföldre a belpolitikai vitákat. Németh Zsolt a bizottság fideszes elnöke szerint a határozati javaslat nem tükrözi a bizottság véleményét, és az MSZP csak erőfölényével visszaélve akarja azt elfogadtatni. Ezért - arra hivatkozva, hogy határozat elfogadása nem szerepelt a napirenden - szavazás nélkül zárta le a vitát.