Az államfő visszadobta a kórháztörvényt

Mádl Ferenc köztársasági elnök hétfőn megfontolásra visszaküldte a kórháztörvényt az Országgyűlésnek. Mádl - elfogadva az ellenzék és a szakmai szervezetek érveit - alapjaiban támadta meg a törvényt, szerinte veszélyes profitérdekelt vállalkozásoknak eladni a magyar egészségügyi intézményeket. Mivel a parlamentben még ma újratárgyalják a jogszabályt és a kormánytöbbség továbbra sem fogadja el a kritikákat, így valószínűleg az eredeti törvényről szavaznak újra a képviselők.

Az államfő az ellenzék kérésére vizsgálta meg a kórháztörvényt, mivel a Fidesz és az MDF képviselői szerint alkotmányossági aggályok merülnek fel a jogszabállyal kapcsolatban. Mádl Ferenc ma délelőtt úgy döntött, hogy a jogszabályt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek. "Az államfő levélben tudatta döntését Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével" - áll a köztársasági elnök közleményében. Az államfő az alkotmány 26. paragrafus (2) bekezdésében biztosított jogkörével élve küldte vissza az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvényt megfontolásra a törvényhozásnak.

"Mádl Ferenc őszintén reméli, hogy jobbító szándékú észrevételei az újratárgyalás révén egy olyan törvény meghozatalát eredményezhetik, mely úgy javít az egészségügy helyzetén, hogy az ellátás a társadalom minden rétege számára megfelelő színvonalra emelkedik, ezáltal is biztosítva az esélyegyenlőséget" - áll a közleményben.

Mádl a törvény alapjait kifogásolja: szerinte veszélyes profitérdekelt vállalkozásoknak eladni a magyar egészségügyi intézményeket. Csehák Judit egészségügyi miniszter szerint Mádl épp azokat érveket használta a törvény visszadobásakor, melyek nem szakmai vitákban, hanem a "politikai hisztériakeltésban kaptak hangot".

Szili Katalin, az Országgyűlés szocialista elnöke hétfő este nyolc órára ismét összehívta a parlament ülését a kórháztörvény miatt. Közlése szerint a házbizottsági tanácskozáson az ellenzéki pártok nem támogatták, hogy a visszaküldött kórháztörvénnyel még hétfőn foglalkozzon a parlament. Ennek ellenére hétfőn héttől az alkotmányügyi bizottság tárgyalja Mádl észrevételeit, majd nyolctól - a nap folyamán másodszor is - plenáris ülést tart a parlament. A Fidesz szerint elfogadhatatlan ez a gyorsaság, hiszen Mádl kifogásait nem lehet orvosolni, ennyi idő alatt ugyanis nem lehet módosítani a törvényt. Mint Csehák Judit sajtótájékoztatóján kiderült, ez a kormánynak nem is célja.

Szili Katalin azzal érvelt a sietség mellett, hogyha nem sikerül július 1-ig kihirdetni a törvényt, akkor jogbizonytalanság alakul ki, hiszen az előző kórháztörvény ekkor érvényét veszti. Sok képviselő szabadságra készül, így más napokon nem lehetne összehívni a parlamentet. Selmeczi Gabriella fideszes képviselő megdöbbentőnek nevezte, hogy a szocialistáknak fontosabb a szabadság, mint hogy újabb vita után megalapozottabb döntés szülessen. A Fidesz ugyan részt vesz az esti ülésen, de nemmel szavaz, amikor a kórháztörvény napirendre vételéről kell szavazni. Ezzel azonban nem tudják megakadályozni, hogy újra napirendre vegyék a törvényt, mert ehhez egyszerű többség is elegendő.

A köztársasági elnök döntésével a kormány újabb esélyt kapott arra, hogy ismét megfontolja a kórház-privatizációra vonatkozó javaslatát - mondta Selmeczi Gabriella fideszes képviselő. Selmeczi Gabriella állítja: a kormánykoalíció sem a Fidesz-frakció aggályait, sem a szakmai és civil szervezetek szempontjait nem vette figyelembe a kórháztörvény vitájában. A törvényről Selmeczi Gabriella azt mondta: tart attól, hogy a magyar egészségügy ismét ex lex állapotba kerül, ami lehetőséget ad a "mazsolázó" privatizációra.

Csehák Judit egészségügyi miniszter "szomorúan, de megleptetés nélkül" fogadta az elnök döntését. Örült azonban, hogy nem az Alkotmánybíróságnak küldte a törvényt, és így akár még ma újra szavazhat róla a pralament. Ha a képviselők ma változatlan formában elfogadják a törvényt, akkor Mádlnak alá kell írnia. Csehák nyugodt lelkiismerettel támogatja a törvény elfogadását, változatlan formában. Szerinte ugyanis Mádl kifogásai nem szakmai érveken, hanem a kormány ellenfeleienek hisztériakeltésén alapulnak.

Az államfői kifogások

Mádl Ferenc hétfőn több állami elismerést is átadott hivatalában, majd a nyilvános eseményt követően újságírók előtt ismertette a kórháztörvénnyel kapcsolatos kifogásait. Mádl a törvény egyik legalapvetőbb sarkalatos pontját kritizálja, éppen azt, ami miatt az ellenzéki pártok és a Magyar Orvosi Kamara is elfogadhatatlannak tartja a törvénytervezetet. Mádl egyetért ugyanis azzal az érveléssel, hogy profitorientált vállalkozóknak veszélyes eladni az egészségügyi intézményeket. Mádl szerint ez kiszámíthatatlan következményekkel járhat, és az egyenlő szintű elbánás is sérülhet, ami az állami alapellátás alapja. Az államfő márpedig úgy véli, ehhez vezethet az, hogy a profitorientált befektetők számára lesznek vonzóbb és kevésbé vonzóbb kórházak.

Az elnök attól is tart, hogy a törvény szerint nem zárnák ki a vásárlók köréből a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz, vagy műszerek gyártásával, forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokat. Ezt szintén hiába követelte a Magyar Orvosi Kamara. Mádl attól tart, hogy ezen vállalkozások megjelenése a magyar egészségügyben "árfelhajtó és versenykorlátozó hatású lehet", mert ezek a "vállalkozások ugyanarra a termékre nézve egyszerre lehetnek eladók és vevők".

A köztársasági elnök harmadik kifogása az volt, hogy szerinte szükség lett volna hatástanulmányokra a döntéshozatal előtt. Mádl szerint ezek a tanulmányok alkalmasak lettek volna arra, hogy megvizsgálják a nem kevés jelentőséggel bíró változtatások főbb hatásait. Ennek hiányában azonban kérdésés, hogy lehet-e megnyugtató döntést hozni - tette hozzá az államfő.

A kormány azonban éppen ebben a két kérdésben volt a legkeményebb az elmúlt hónapok tárgyalásain, egyeztetésein. A kormány szerint csak a profitorientált vállalkozások képesek ésszerűen és sok pénzt befektetve javítani az egészségügy helyzetén. Az egész kórháztörvény értelme az volna, hogy gazdasági alapon működő vállalkozások vehessenek részt az egészségügyi szolgáltatásokban, e passzus kivételével a kórháztörvény értelmét vesztené.

Az egészségügy más területein is érdekelt vállalkozások kizárásával pedig a legnagyobb potenciális befektetői kör esne ki. Ugyanakkor Csehák Judit szerint lehetetlen lenne kiszűrni ezeket a vállalkozásokat, mert fedőcégeken keresztül úgyis bevásárolnának magyar kórházakból. Csehák szerint pénteken részletets tanulmányokkal és külföldi példákkal próbálta meggyőzni az elnököt, a törvénytervezet szakmai megalapozottságáról.