A tiltakozások ellenére mégis bezárják a csepeli kórházat

Alig nyolcvan ember tüntetett csütörtökön a csepeli kórház bezárása ellen. A főváros szerint a kórház veszteséges, korszerűtlen és nincs kihasználva. A munkatársak szerint azonban a tények ezt cáfolják. A tiltakozók szerint a főváros azért akarja összevonni az intézményt a dél-pesti kórházzal, hogy pénzt takarítson meg. Az összevonás után 170 ember maradhat munka, közel 150 ezer pedig gyors egészségügyi ellátás nélkül - állítják. Bár a főváros munkahelyet ígér az elbocsátásra ítélt dolgozóknak, a tüntetők szerint semmi sem biztos, senki nem tud semmi konkrétumot mondani. Még bizakodunk, de a sorsunk már valószínűleg eldőlt - mondják. A Fővárosi Közgyűlés végül csütörtök délután a bezárás mellett döntött. 

"Kilenckor kezdődik a banzáj" - ígérte fél órával korábban a csepeli kórház bezárása ellen tiltakozó alig nyolcvan tüntető egyike. A demonstrációt a csepeli Weiss Manfréd Kórház dolgozói és a csepeliek szervezték csütörtök reggelre a Fővárosi Közgyűlés Váci utcai épülete elé. A tüntetés oka, hogy a közgyűlés csütörtökön dönt a csepeli és a dél-pesti Jahn Ferenc kórház összevonásáról, ami a csepeli intézmény megszűnését jelentené.

A főváros egészségügyi bizottsága szerint a csepeli kórházat azért kell bezárni, mert működése nem gazdaságos, az intézmény korszerűtlen, kapacitását pedig nem használják ki eléggé. A főváros szerint a kórház emellett több százmilliós adósságot halmozott fel. Ezért javasolta a bizottság a Fővárosi Közgyűlésnek a csepeli és a dél-pesti intézmény összevonását.

A Weiss Manfréd kórház sorsa 2000 óta kérdéses. A főváros a probléma megoldására idén februárban vetette fel a kórházösszevonást. A dolgozók és a csepeliek már akkor is tiltakoztak a terv ellen. Csütörtökön pedig, a döntés napján újra összegyűltek, igaz, ezúttal a korábbinál jóval kevesebben.

Tényekkel tudjuk cáfolni a főváros állításait - mondta Marosvölgyi Péter, a kórház sebész-főorvosa beszédében. Marosvölgyi szerint nem igaz a főváros azon állítása, miszerint a kórház 420 milliós adósságot halmozott fel. Az igazság az - mondta a Marosvölgyi -, hogy a kórház költségvetésében 38 millió forint plusz pénz van jelenleg is. A főorvos szerint az sem igaz, hogy a kórház kihasználtsága nem megfelelő. Mint mondta, az ágyak 84 százaléka foglalt, és az ellátás is folyamatos. Szerdán este 11 óráig operáltunk - mondta, majd hozzátette: a kórházra 150 ezer embernek van szüksége.

Forrás: [origo]

A tüntetők kórházi lepedőkre írták bánatukat. "Választ adni senki, ígérgetni mindenki tud", "Hol a felelős, mi lesz a szigetlakókkal" - volt olvasható a vásznakon. A gyülekezetben ott volt Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke és Pettkó András, az MDF parlamenti képviselője is. Sok munkáspárti és MDF-es támogató is a helyszínre érkezett, és többen felmordultak, amikor egy idős úr érkezett: "Ott van Csurka" - mondták, de tévedtek.

A tüntetők elsősorban Budapest és Csepel kormánypárti vezetését, a Weiss Manfréd kórház vezetőségét és a dél-pesti kórházat hibáztatták a gondokért. Mint többen mondták, a kórház bezárásának semmi más oka nincs, csak a pénz. A bezárással ugyanis a főváros pénzt takarít meg, a megmaradó részlegeket (a fekvőbeteg osztályt és a labort) pedig jó pénzért lehet majd eladni - vélekedtek. Egyesek szerint az sem mellékes szempont a csepeli kórház bezárásánál, hogy a dél-pesti kórház igazgatója, Gerő Gábor korábban a főváros egészségügyi bizottságának volt az SZDSZ-es elnöke. Jól jön majd a sok beteg a Jahn Ferenc kórháznak - mondták.

A tüntetés visszafogott hangulatban zajlott, az indulatok kicsit csak akkor szabadultak el, amikor a kórház képviselői bementek a Városházára, hogy átadják petíciójukat Demszky Gábor főpolgármesternek. Ekkor kezdtek beszélni az elégedetlen csepeliek. Egy asszony - aki a tavaly őszi önkormányzati választásokon a Munkáspárt jelöltje volt - kijelentette: "a város vezetői most arról döntenek, hogy halálra ítélik-e a csepelieket". Többen azt kiabálták, "nekünk ugyanolyan jogok járnak, mint a XII. kerületben lakóknak", néhányan a Vörös Csepelt énekelték, egy középkorú úr - a legharcosabb tüntető, a tiltakozók legaktívabb és szinte egyetlen hangadója - pedig kijelentette: odaláncolja magát a kórházhoz, vagy éhségsztrájkot tart, ha a kórház bezárásáról dönt a főváros. "Ha lesz legalább egy társam" - tette hozzá.

A kórház tüntető dolgozói ennél azonban jóval visszafogottabbak voltak. Kerényi János, a kórház szülész-főorvosa az [origo]-nak azt mondta: nem csak mi, hanem a csepeliek életéről is szó van. Kerényi szerint a kórházra 80 évvel ezelőtti megalakulása óta mindig szükség volt, és ez most sincs másként. A főorvos szerint ugyanis a csepeliek halálozási és megbetegedési statisztikái rosszabbak, mint az országos átlag. Kerényi is úgy vélte, hogy a döntés elsősorban a pénzről szól. Szerinte azonban a legnagyobb baj az, hogy a dolgozókat soha nem kérdezték meg a döntésekről, a főigazgatókat is mindig kívülről küldték. "A 28 év alatt, amióta a kórházban dolgozom, 17 főorvost éltem meg, de mindegyik a Fővárosi Önkormányzat csatlósa volt" - mondta.

Demszky megígéri

A kórház bezárásával több mint 170 orvos és ápoló válik munkanélkülivé. Bár a főpolgármester csütörtökön, a tiltakozók petíciójának átvételekor azt mondta, minden elbocsátott dolgozónak keresnek állást, mindenkit elhelyeznek, a kórház munkatársai nem bizakodnak. Kerényi szerint például lesz ugyan mindenkinek lehetősége, hogy elhelyezkedjen, de csak a lakóhelyétől távol. Teljes életformaváltásra lesz szükség - mondta.

A főváros igéretei ellenére a kórház dolgozói bizonytalanok. Senki nem tud semmit, senki nem mond konkrétumot - mondta a kórház néhány ápolója a tüntetésen az [origo]-nak. Úgy vélték, nem lehet tudni, hogy ki hol dolgozik majd - egyikük kijelentette: a dél-pesti kórházba még akkor sem megy át, ha odahelyezik -, ugyanis csak pletyka, hogy már megvan a helye mindenkinek. Ráadásul - mint mondták - május óta létszámstop van a kórházakban az új egészségügyi törvény miatt, így akkor sem tudtak volna elhelyezkedni máshol, ha akartak volna. Még reménykedünk, de a sorsunk már valószínűleg eldőlt - mondták.

A Fővárosi Közgyűlés végül csütörtökön délután 38-21 arányban a két kórház összevonása mellett döntött.

Sáling Gergő

Fotók: Barakonyi Szabolcs