Kártérítésért perelhetnek a kismamák

A közigazgatási eljárás helyett államigazgatási jogkörben okozott kár címén is indíthatnak eljárást azok a kismamák, akik elmaradt jövedelempótlékaikat szeretnék visszakapni. A közelmúltban államigazgatási pert nyert 3 kismama ügyvédje szerint így nem csak három, hanem öt évre visszamenőleg és kamatostul követelhetik az elmaradt támogatást az édesanyák. A PM-ben nem számolnak azzal, hogy újabb perek indulnak.

Újabb perek indulhatnak a kismamák elmaradt jövedelempótléka ügyében, közölte Radovics Csilla ügyvéd, aki azt is fontolgatja, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. A három pernyertes Somogy megyei kismama jogi képviselője szerint polgári perben, például államigazgatási jogkörben okozott kár címén is megkísérelhetik érvényesíteni igényüket azok, akik a Legfelsőbb Bíróság (LB) közigazgatási perben hozott döntésével ellentétben nem három, hanem öt évre visszamenőleg kérik az elmaradt jövedelempótlékot, és nem kamatok nélkül, hanem kamattal.

Az LB döntései alapján az egyértelmű, hogy 1996 után járt a jövedelempótlék. Az LB azonban csak a három perben fellépő kismama ügyében döntött - mondta Radovics Csilla.

A jogszabály úgy szól, hogy a jogszabálysértés megállapításától számított három éven belül járó összeget kell utólag kifizetni. Az LB által felülvizsgálati eljárásban elbírált ügyekben a jogszabálysértést ez év januárjában állapította meg az első fokon eljáró Somogy Megyei Bíróság. Tudtommal azonban eddig még más hasonló ügyben nem született jogerős döntés, így a jogszabálysértés időpontját sem állapíthatták meg más kismamák esetében - mondta.

Radovics Csilla a hozzá fordulóknak azt a tájékoztatást adja, hogy akiknek a jogosultsága 2000 január előtti, illetve akik nem elégedettek azzal, hogy kamat nélkül jutnak hozzá a jövedelempótlékhoz, miután minden jogorvoslati lehetőséget kimerítettek, államigazgatási jogkörben okozott kár címén is megkísérelhetik érvényesíteni igényüket a bíróságokon.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy az elmaradt jövedelempótlék iránti igényt eredetileg polgári eljárásban, fizetési meghagyás formájában kísérelte meg érvényesíteni, ám a Somogy Megyei Bíróság államigazgatási útra terelte az ügyet, így közigazgatási perben születtek meg ez év januárjában a megyei bíróság jogerős döntései, amelyek a kismamáknak adtak igazat.

A polgári illetve közigazgatási per között pedig jelen ügy szempontjából igen jelentős különbség az, hogy míg polgári ügyben az általános elévülés öt év, addig közigazgatási ügyben három év, továbbá, hogy míg polgári ügyben jár a kamat, addig közigazgatási perben hozott határozat alapján nem - közölte Radovics Csilla.

Ugyanakkor az ügyvéd figyelmeztetett, hogy míg az államigazgatási eljárásban, közigazgatási perben szoros határidők vannak és viszonylag csekélyek a költségek, addig a polgári eljárás elhúzódhat és az ügyfelek számára jelentős kiadásokkal is járhat, amennyiben nem kérnek költségmentességet illetve soronkívüliséget.

Radovics Csilla szerint a Legfelsőbb Bíróság három döntésével még nem zárult le végérvényesen a kismamák elmaradt jövedelempótlékának ügye, még nem tisztázott pontosan azoknak a köre, akik megkapják majd a pótlékot. Az ügyvédnő szerint nem zárható ki, hogy újabb perek indulnak, mi több, az Alkotmánybíróságot is megjárhatja a kismamák jövedelempótlékának ügye.