Zátonyra futott nyomozások korrupciógyanús ügyekben

Számos, az előző kormányzathoz tartozó korrupciógyanús ügyben szüntették meg a nyomozást az elmúlt hetekben. Ezekben az ügyekben összességében sok milliárd forint kár érte az államot, de vagy bűncselekményt, vagy felelősöket nem tudtak megállapítani a nyomozó hatóságok. Eddig egyetlen esetben történt vádemelés. A kormánypárti politikusok az eredménytelenségekért a legfőbb ügyészt okolják.

A kormánypárti politikusok az ügyészséget, pontosabban Polt Péter legfőbb ügyészt hibáztatják a vontatottan haladó vagy éppen "eredménytelen" nyomozásokért. Azzal gyanúsítják, hogy Polt elfogult a Fidesszel szemben, gyakran emlegetik, hogy Polt egykoron a Fidesz képviselő-jelöltje volt. Az ellenzéki politikusok szerint viszont a megindított ügyek koncepciós eljárások részei.

A kormányzati bizalmatlanságot Polt Péterrel szemben jól jelzi, hogy számos ügy miatt intéztek hozzá interpellációt, válaszait pedig a kormánypárti többség egyik esetben sem fogadta el. Keller László közpénzügyi államtitkár csütörtökön írásbeli kérdést címzett a legfőbb ügyészhez, amelynek ez volt a címe: "Mit kíván tenni a nyomozó hatóságok gyakorlatában felmerülő ismétlődő hibák és visszásságok ügyében?"

Magyar Televízió Rt.

Az ügyészség hétfőn jelentette be, hogy megszüntette az MTV korábbi elnöke ellen már hosszú ideje folyó nyomozást, akit sikkasztással és társadalombiztosítási csalással gyanúsítottak. A nyomozás vezetőjét még nem értesítette a nyomozás megszüntetéséről az ügyészség, ezért inkább nem kommentálta ezt a lépést az [origo]-nak. Az ügyészség a következőképp indokolt: "összességében megállapítható, hogy az MTV Rt. 2001 végére bekövetkező helyzete és keletkezett vesztesége nem Szabó László Zsolt egykori elnök kötelességszegő magatartásának következménye volt, ezért került sor a nyomozás megszüntetésére".

A nyomozás két SZDSZ-es politikus és az MTV Rt. felügyelőbizottsága feljelentésére indult, mivel szerintük elkótyavetyélték a Magyar Televízió - az előzetes értékbecslések szerint 10 milliárd forintot érő - archívumát, valamint jelentős eltérés alakult ki a külső és a belső gyártású műsorok díjazása között az előbbiek javára, továbbá a nézettségi mutatókat nem mindig érvényesítették a díjak megállapításánál. A nyomozás kiterjedt arra is, hogy az MTV dolgozóitól levont járulékokat nem fizették be az APEH-nak és a társadalombiztosításnak, hanem más célokra fordították.

Martinsalakos házak

A martinsalakos házak újjáépítésébe bevont alvállalkozók minimum 450 millió forint többletköltséget jelentettek az államnak - derült ki abból a Kehi-jelentésből, amelynek alapján nyomozás indult az újjáépítést irányító kormánybizottság ellen. E szerint minden döntés a kormánybiztos, Horváth László fideszes képviselő hatáskörébe tartozott, holott a számlát az önkormányzatok fizették. Közbeszerzési eljárás nélkül választották ki a Baumag Holding Rt.-t fővállalkozónak. A cég a kormányhatározatban szereplő összegnél 703 millió forinttal többet használt fel, a bevont alvállalkozók összesen 1,1 milliárdos munkáiról a Baumag legalább 450 millióval többet számlázott - derült ki a jelentésből. Az alvállalkozók újabb alvállalkozókat foglalkoztattak, így egy ház költsége körülbelül fele volt a fővállalkozó által elszámoltnak.

Az ISM ügyei

A Deutsch Tamás által vezetett sporttárcát azzal gyanúsították, hogy 400 millió forintos vagyoni hátrányt okozott a hódmezővásárhelyi uszodaberuházás során, amikor úgy vállalt garanciát, hogy nem volt meg a fedezete. A gyanú szerint ennél is jóval nagyobb kár keletkezett a stadion-beléptetőrendszeren, amelynek során 4 milliárd forint fizettek ki beléptető kapukra, kamerákra, monitorokra, de a tervezett 38 stadion közül csak kettőben üzemel a rendszer, több milliárd értékű számítástechnikai cikk pedig raktáron hever a mai napig is. A rendőrség ismeretlen tettes ellen indított nyomozást hűtlen kezelés gyanújával, eredménytelenül.

A 12 privatizált agrárcég

Nyomozást rendelt el az ORFK ismeretlen tettes ellen 12 állami mezőgazdasági társaság magánosítása ügyében, amely még az Orbán-kormány idején történt. A rendőrség a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feljelentése alapján - különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett alapos gyanúja miatt - rendelte el a nyomozást.

A cégek eladásának vizsgálatában a Kehi megállapította: az ÁPV Rt.-t 20,67 milliárd forintos vagyonvesztés és kár érte a törvényellenes privatizáció miatt. A Kehi vizsgálata szerint az ÁPV Rt. 2001-ben térítésmentesen adott át 12 állami tulajdonú mezőgazdasági társaságot a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-nek (MFB). Ezt követően az MFB kedvező fizetési feltételekkel, kedvezményesen értékesítette a társaságokat. A Kehi szerint az ÁPV Rt. és az MFB között létrejött tranzakció jogszabályellenesen jött létre, ezért - a hivatal megállapítása szerint - azok semmisek.

Hídember

Megszüntette a nyomozó hatóság a Hídember című filmmel kapcsolatban is a vizsgálatot. A feljelentő (Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériuma) szerint 187 millió forinttal nem tudtak leszámolni a készítők. Ráadásul eredetileg csak 30 százalékban finanszírozta volna a filmet az állam, majd miután a tárca előző vezetése döntött arról, hogy az egészet a költségvetés finanszírozza, akkor sem írtak ki közbeszerzést. A filmre 2,2 milliárd forintot költöttek, állami pénzből.

Magyar Fejlesztési Bank

A Magyar Fejlesztési Bank 445,5 millió eurós kötvénykibocsátása ügyében megszüntették a nyomozást. Itt a feljelentő közpénzügyi államtitkárság szerint legalább 800 millió forint kár érte az államot, mivel a 445,5 millió eurót 4,5 százalékos kamatra helyezték ki a bankközi piacon, miközben a kötvénykibocsátás 5,25 százalékos kamatra szólt. "Az MFB-nek csak botrányos ügyei voltak az elmúlt négy évben, és nem lehetett olyan üzletet fellelni, amelyben ne a politikai befolyás gyanúja merülne fel" - nyilatkozta Zdeborsky György, az MFB egy éve kinevezett elnöke a Népszabadságnak kinevezése után nem sokkal.

Magyar Posta Rt.

Megszüntették a Magyar Posta Rt. előző vezetésének pazarló gazdálkodását vizsgáló nyomozást is. A feljelentést a Posta új vezetése tette, mivel vizsgálatuk szerint 10-12 milliárd forint folyt el értelmetlenül, értelmetlen célokra előnytelen szerződésekkel. Sok esetben politikai nyomás feltételezhető a pénz elköltésében - állapította meg a belső ellenőrzés. A belső ellenőrzés eredményeit megerősítette a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal.

Kozák Dániel