Minden második beteg ad hálapénzt

A lakosság többsége elutasítja a hálapénz gyakorlatát, de több mint felük mégis ad pénzes borítékot az orvosának - derül ki a Tárki felméréséből. Leggyakrabban a nők és a negyven fölötti férfiak járnak orvoshoz, de a többség csak akkor fordul orvoshoz, ha panaszait már komolynak érzi.

A lakosság kétharmada az elmúlt egy évben fölkereste háziorvosát, 51 százalékuk szakorvoshoz is eljutott, és csak 19 százalékuk volt kórházban. A betegek azonban csak akkor fordulnak segítségért orvoshoz, ha panaszaikat már komolynak érzik - derül ki a Tárki felméréséből, melyet a Népszabadság közöl. A vizsgálatból az is kiderült, hogy az állampolgárok többsége valójában nem tudja, miről is szól az egészségügy privatizációja, ennek ellenére a magánosítást mégis az egészségügy területén tartaná a leginkább kívánatosnak.

A válaszadók többsége elutasítja a hálapénz gyakorlatát, mégis minden második megkérdezett zsebbe is fizet a kórházi ellátásért. A leggyakrabban a nőgyógyászok és a sebészek kapnak hálapénzt. Saját bevallás alapján összesen 20,7 milliárd forint hálapénzt kaptak az orvosok és az ápolónők. Ebből 18,2 milliárdon a doktorok, 2,5 milliárdon a nővérek osztoztak.

Összességében a lakosság 2000-ben több mint 265 milliárd forint közötti összeget költött egészségügyi szolgáltatásokra. Ebből a legnagyobb tétel 85 milliárd volt - ez a gyógyszerek térítési díja. Ezt követte a fogászati ellátás költsége, 41,2 milliárd forinttal. Ezt az összeget viszont a felnőtt lakosság mindössze 25 százaléka állta, a maradék 75 százalék vagy egyáltalán nem kereste fel a fogorvost, vagy kizárólag a térítésmentes szolgáltatást vett igénybe.