Az ügyészség nem erősítette meg azt az újsághírt, amely szerint hamarosan bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntetnék a nyomozást Bácskai János dandártábornok ellen. A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ vezetőjét a múlt héten függesztették fel beosztásából, mert a Katonai Ügyészség büntetőeljárást indított ellene.
A gyanú szerint Bácskai János bűnpártolást követett el, amikor többször is telefonon beszélt a K&H Equities brókercég sikkasztással gyanúsított befektetési tanácsadójával, Kulcsár Attilával. A tábornok később visszavont nyilatkozatában azt mondta, hogy Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár juttatta el a Kulcsárral folytatott telefonbeszélgetéseinek lehallgatási jegyzőkönyvét az ügyészséghez.
A nyomozásról az ügyészség nem ad tájékoztatást. Az eljárást ismerő forrás az [origo]-nak azt mondta, hogy feltehetőleg Bácskai környezetéből származnak az eljárás lezárásáról szóló hírek. A nyomozást időben mindenképpen elhúzhatja, ha az ügyészségi nyomozók ki akarják hallgatni Kulcsár Attilát, aki kiadatási őrizetben van Bécsben. Elvileg ott is válaszolhat a nyomozók kérdéseire, de a rendőrség jelen állás szerint megvárja, amíg kiadják.
A rendőrség szintén elzárkózik a Kulcsár elleni nyomozás részleteinek ismertetésétől. Németh Lajos helyettes szóvivő viszont nem erősítette meg az újabb gyanúsítottak várható letartóztatásáról szóló híreket. Azt a korábbi állítást erősítette meg, amely szerint csak egyetlen gyanúsított van az ügyben, Kulcsár Attila. Az ORFK azt a hírt nem kommentálta, amely szerint sikerült azonosítani több személyt, akik felvették a sikkasztási ügyben szerzett pénzeket. A Figyelő című hetilap információi szerint külföldi magánszemélyek vették fel egy másik kereskedelmi bank fiókjában azt a 4-6 milliárd forintot, amelynek feladója a K&H Equities volt. Az üzlet irányítói feltehetőleg ezektől a magánszemélyektől kapták meg a pénzt. A hetilap tudomása szerint az érintett bank csak júliusban tett bejelentést pénzmosás gyanújával a rendőrségen.
A kiszivárgott hírek szerint a K&H Equitiesnél zajlott szabálytalan üzletek végeredménye az lett, hogy a legkényesebb ügyfeleknek a botrány kirobbanása előtt visszautalták a számlájukra a pénzt, viszont a teljes rendszert nem tudták helyreállítani, így mintegy 10 milliárd forint hiányzott a brókercéknél vezetett számlákról. A legnagyobb veszteség a Betonút Rt.-t érte, amelynek vezetője elismerte, hogy milliárdok hiányoznak a cég számlájáról. Több kisbefektető is jelentkezett, hogy odalett a pénze, de a vesztesek pontos listája nem ismert.
A pénzt a kiszivárgott információk szerint külföldi off-shore cégekhez utalták, és egy részét onnan küldték vissza Magyarországra. A Figyelő múlt heti számának összefoglalója szerint a K&H Equities kiemelt ügyfélköréből jól elkülöníthető néhány érdekcsoport, amelynek tagjai magánszemélyek, az ő vállalkozásaik és az ezekkel kapcsolatban álló, külföldön bejegyzett off-shore cégek.
Az üzlet valószínűleg akkor dőlt be, amikor a Kulcsár Attila által kezelt számlák mozgatásával egy csoport meg akarta szerezni a Pannonplast Rt. irányítását. A befektető azonban későn szerezte meg a műanyagipari cég vezetőjének támogatását, aki még ezelőtt vizsgálatot kért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől. A PSZÁF a befektetők számlamozgásait vizsgálva megismerte a K&H Equitiesnél zajló ügymenetet.
A felügyelet határozatában felszínesen ugyan, de leírta az ügy lényegét. Szász Károly, a PSZÁF elnöke megverése után azonnal azt sugallta, hogy e miatt az ügy miatt bántak el vele. A határozat június 17-én mégis megjelent, így a brókercégnél azonnal helyre akarták állítani a rendet, de nem volt elég pénz minden befektető számlájának feltöltésére. Ennek lehet oka részben az is, hogy rosszul álltak a befektetések a forint leértékelése miatt, de az is, hogy - mint azt a rendőrség gyanítja - elsikkasztották, külföldre utalták a pénz egy részét.
György Bence