Csőd fenyeget számos önkormányzatot

Idén egyelőre csak egy önkormányzat ment csődbe, de a hazai települések nagy hányadát folyamatosan fenyegeti a pénzügyi ellehetetlenülés. Az adósságrendezésen átesett kisközségek nehezen heverik ki a pénzügyi megrázkódtatást - írja a Magyar Hírlap.

A Bács-Kiskun megyei Dunafalván a csődöt egy gázberuházás okozta. A település annak ellenére nem fizetett a hálózat kiépítéséért a Dégáz Rt.-nek, hogy erre a célra a területfejlesztési tanácstól 36, a lakosságtól további 18 millió forintot kapott. A tartozás évek múltán, kamatokkal együtt hetvenmillió forintra nőtt. A Dégáz tavaly végrehajtási eljárást kezdeményezett, amit a bíróság is jóváhagyott. A végrehajtónak így jogában állt az önkormányzat számláját kiüríteni. A település forrásai nem fedezték az adósságot, így márciusban megkezdődött az adósságrendezési eljárás. A település ingatlanjait 47 millió forintra értékelték - az eladásból befolyó összeg egy számlára kerül, amire pedig nem sikerül vevőt találni, azt a tartozás fejében felajánlják a hitelezőknek.

"Csődbe úgy lehet jutni, hogy a település vezetői sorozatos gazdasági baklövéseket követnek el" - mondta Pap Imre, aki az anyagi összeomlás után, két csődeljárás idején volt Nágocs polgármestere. A 720 lelkes falu még évekkel ezelőtt 240 millió forintos tartozást halmozott fel. A teljes fizetésképtelenség miatt az önkormányzat maga kérte a közben megszületett csődtörvény alapján az eljárást.

Az önkormányzati csődöknél a testület és a polgármester felelőssége egyaránt felvetődhet. Arra is volt már példa, hogy a csődhelyzet miatt a település pedagógusai, óvónői és a polgármesteri hivatal munkatársai hónapokig nem kaptak fizetést. A működésképtelenné vált önkormányzatok azonban ilyen esetekben sem számolhatók fel, az alapvető feladatokat el kell látniuk.