Brókerbotrány: újabb gyanúsításokra készülnek

A nyomozók szerint a Kulcsár Attila által irányított visszaélések már 1998-tól elkezdődtek, és 2001 nyarára már többmilliárdnyi pénz tűnt el. A rendőrök több ezer ügyfélszámla forgalmát ellenőrizték eddig, így 90 százalékban sikerült már meghatározni azt is, hogy kik állnak a sikkasztási ügyhöz kapcsolódó pénzmosás hátterében. Ezek alapján várható, hogy rövid időn belül lesznek újabb gyanúsítottjai is a brókerbotránynak.

Öt éve folyamatosan megkárosította ügyfeleit a K&H Equities sikkasztással gyanúsított brókere, Kulcsár Attila - a gyanú szerint. A rendőrség a fokozott ügyészi felügyelet mellett folytatott nyomozásban több ezer ügyfélszámla forgalmát ellenőrizte tételesen, és a nyomozás érdekében már 69 országgal lépett kapcsolatba. Mintegy 90 százalékban sikerült már meghatározni azt is, hogy kik állnak a sikkasztási ügyhöz kapcsolódó pénzmosáshoz igénybe vett cégek hátterében. Ezek alapján várható, hogy rövid időn belül lesznek újabb gyanúsítottjai is a nyár elején kirobbant brókerbotránynak.

A rendőrség az ügyben eredetileg a K&H Bank feljelentése alapján kezdett nyomozni, sikkasztás gyanúja miatt. A feljelentéshez rövidesen egy magánszemély, majd a Betonút Rt., a kőbányai önkormányzat, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal is csatlakozott. Emellett a PSZÁF-tól kaptak vizsgálati anyagokat. Ezek után több helyen - így Kulcsár Attila volt tartózkodási helyén is - házkutatásokat tartottak, illetve különböző cégeknél több komplett számítógépes rendszert lefoglaltak, emellett adatokat kértek mintegy száz pénzintézettől Kulcsár több ügyfele pénzforgalmáról.

Az már most kiderült: tényleges tranzakciók csak nagyon kevés ügyfél esetében voltak. Az Állami Autópályakezelő, a Betonút Rt. és néhány intézmény, befektető pénzével történtek csak tőzsdei ügyletek. Az ügyfelek 90 százalékának pénze még konkrét megbízás ellenére sem vett részt tőzsdei ügyletekben, bár ezekről hamis igazolásokkal rendelkeztek a károsultak, melyeket Kulcsár Attilától kaptak.

A nyomozók megállapították, hogy a gyanúsított brókernek összesen 141 ügyfele volt a banknál, közülük 69, majd 62 fő számított VIP-ügyfélnek. Emellett a brókercégnek a rendőrök szerint volt egy VIP-listája, melyen 200 ügyfél szerepelt. Ezt korábban a K&H Bank tagadta, és azt állították, hogy a pénzintézetnek és brókercégének nincsenek kiemelt ügyfelei. A nyomozók mind a 200 ügyfél dossziéját bekérték és tanulmányozták, mert a tényleges kár megállapításához össze kellett vetni a a K&H Equities adatait az ügyfelek adataival.

Jelenleg bizonyosnak látszik, hogy a visszaélések már 1998-tól elkezdődtek, és 2001 nyarára már többmilliárdnyi pénz tűnt el. A pénzek utolsó ismert állomása két szíriai férfi volt, akik a jelenlegi adatok szerint több kisebb részletben vették fel a náluk eltűnt, hatmilliárdos nagyságrendű összeget. További körülbelül négymilliárd forint különféle cégeken keresztül kerülhetett külföldre. A pénz mozgatásához jobbára off-shore cégeket használtak fel, ezek tulajdonosi körének feltérképezése jelenleg is folyik.

A pénzmosási ügy nyomozásának vezetője, Molnár Csaba alezredes megerősítette: tisztán látja a rendőrség, hogy ezt a szövevényes bűnügyet egyedül nem lehetett elkövetni. Mindaddig azonban nem nevezhet meg a rendőrség újabb gyanúsítottakat, amíg nem tudják igazolni velük szemben a gyanú alaposságát. Arról azonban a nyomozók még továbbra sem rendelkeznek megbízható információval, hogy pontosan kik, hol és milyen célra használták fel az eltüntetett milliárdokat.

A PSZÁF múlt héten tett feljelentésével kapcsolatban Molnár Csaba elmondta: a feljelentés alapján augusztus 19-én elrendelt nyomozás feladata, hogy tisztázza, voltak-e a bankokban olyan tranzakciók, amelyeket jelenteni kellett volna, volt-e olyan felelős, akinek ezt be kellett volna jelentenie és mennyiben állapítható meg a felelőssége.

A felügyelet azonban nem bankokat, hanem pénzügyi folyamatokat jelentett fel, amelyeket már vizsgált a rendőrség. A feljelentés két minimális kivételtől eltekintve nem tartalmazott olyan új információt, amely eddig ne lett volna birtokunkban - mondta a nyomozó.

Hozzátette: még előttük sem világos, miért szerepelt a feljelentésben a Volksbank. Mint mondta: az eddigi adatok alapján ez a bank nem érintett a K&H Equitiesnél történt sikkasztással és pénzmosással összefüggő tranzakciókban, bár tény, hogy az egyik szír állampolgár a bank ügyfele volt.

A másik, aki már a látókörünkbe került, de nem kapcsolódott a sikkasztáshoz vagy pénzmosáshoz, Alexander Mudura romániai üzletember szerepe, akit nevesített a PSZÁF feljelentése. Hitelfelvételhez kapcsolódott az ő nagy összegű tranzakciója, de ennek nincs köze a K&H Equitieshez - tette hozzá az alezredes.