A gyűlöletbeszédet szankcionáló törvénytervezettel szemben jogászok alkotmányos alapértékeket (szólás és a véleménynyilvánítás szabadsága) szoktak felhozni. Bócz Endre szerint ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadsága sem sértheti mások hasonló jogait.
A jogszabály az olyan eseteket büntetné, amikor valaki nagy nyilvánosság előtt tesz kirekesztő megjegyzéseket, népcsoport ellen izgat, erőszakos cselekményre hív fel. Az is bűntettnek minősülne, amikor vallási, nyelvi csoportokkal, nemzeti, etnikai hovatartozás, politikai meggyőződés alapján tennék ugyanezt, esetleg valaki felsőbbrendűségét hangoztatná. Ez ellenséges érzelmek felkorbácsolására alkalmas, tehát büntetendő.
A nyomtatásban (például a nyilas vészkorszak "irodalma") megjelenő írások kiadása és terjesztése is megvalósíthatja az izgatás tényállását, de Bócz Endre úgy látja, egyelőre nincs precedens. A törvény elfogadása után induló perek alakíthatják ki a jogszabály mozgásterét.
Lehetséges büntetésként három évig terjedő szabadságvesztés szerepel a tervezetben, mint felső határ, de az alap ebben az esetben is a pénzbüntetés - írja a Magyar Hírlap. A tervezetről már a jövő héten tárgyalhat a kormány.