Akár egymillióba is kerülhet a terhesség

Magyarországon minden hatodik pár küzd a meddőség gyakran tabuként kezelt problémájával. Rajtuk a lombikprogram segíthet, amely magas technikai feltételeket és költségeket követelő eljárás. Egy lombikbébi-kísérlet az egészségbiztosító támogatásával is 70-300 ezer forintba kerül, ám ha ötödszörre sem sikerül áldott állapotba kerülni, akár egymillió forintra is rúghatnak a költségek - írja a Magyar Hírlap. 

Magyarországon legalább 300-350 ezer párt érint a meddőség problémája, jóllehet évente csak 5500-an vesznek részt a lombikbébiprogramban, azaz ennyien élnek a méhen kívüli megtermékenyítés lehetőségével. Meddőnek azt a párt nevezik, amelynél egy év alatt védekezés nélkül nem jön létre a terhesség - írja a Magyar Hírlap.

Sokan azonban nem tudnak arról, hogy van megoldás a gyermektelenség ellen. Vidéken eleve erősek még az előítéletek a lombikbébimódszerrel szemben, és mivel a meddőséget tabutémaként kezelik, alig fordulnak orvoshoz a párok. A tájékozatlanság mértékére jellemző, hogy amikor egy "lombikgyerek" megsérült egy óvodában, hívták a szülőket, hogy a vérző sebbel mit kell tenni.

A lap szerint a meddőség aránya világszerte rohamosan nő a fejlett társadalmakban, leginkább az iskolázott, karriert építő rétegek betegsége. A tanulmányok befejezése, a karrier elkezdése után 30-35 éves lesz egy nő, mire a szülésre gondol, holott húszas éveik vége felé már rohamosan csökken a reprodukciós képességük a petesejtek öregedése miatt. Harmincéves kor alatt a nőknek 20-30 százalék az esélyük a terhességre ciklusonként, negyven év felett már csak öt százalék.

A meddőség egyik leggyakoribb oka a petevezeték elzáródása, másik leggyakoribb ok nőknél a férfi nemi hormon, az androgén túlsúlya. A meddőség hasonló arányban vezethető vissza férfi és női eredetű okokra (40-40 százalékban, 20 százalékban pedig mindkét félnél vannak problémák). Férfiaknál a dohányzás, a stressz, hormonális és szervi elváltozások állnak a meddőség hátterében. Az emberiség reprodukciós képessége folyamatosan csökken. A századfordulón az átlagos spermiumszám 100 millió volt egy milliliter ejakulátumban, mára ez a szám 20 millióra csökkent - írja a Magyar Hírlap.

Magyarországon 1988 óta végeznek méhen kívüli megtermékenyítést, és körülbelül ötezer lombikbébi él itthon. A gyermektelen párokat tizenegy meddőségi központ fogadja. A fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi és Asszisztált Reprodukciós Centrumában a vizsgálat konzultációval kezdődik. Nőknél nőgyógyászati, immunológiai vizsgálatokat végeznek, megnézik a petevezeték átjárhatóságát, a férfiaknál szintén elvégzik a szervi és hormonális vizsgálatokat. Ezt követően hormonális kezeléssel serkentik a petesejt termelését. A megfelelő érettség elérésekor altatásban egy húszperces beavatkozás során leszívják hüvelyen keresztül a petesejteket, és még aznap a férfi spermiumával megtermékenyítenek hét-tíz darabot közülük. Három-öt nap múlva maximum három petesejtet felhelyeznek a méhbe, a fel nem használt petesejteket pedig lefagyasztják. Két hét múlva derül ki, hogy megtapadt-e petesejt a méhfalon, azaz létrejött-e a terhesség. Leggyakrabban a második, harmadik beültetés jár sikerrel. A lombikbébiprogramban részt vevők közül 15-30 százaléknak születik gyermeke.

A lombikbébiprogram drága, az egészségbiztosító öt megtermékenyítést fizet, és támogatja a drága gyógyszereket, azonban még így is 70 és 300 ezer forint között van egy lombikbébi-kezelés. Ha nincs támogatás, akár egymillió forintot is fizethet a gyermek után vágyakozó pár, akik közül sokan mindenre elszánt, gyakran évekig spórolnak, vagy eladják az autójukat, csak hogy esélyük legyen a terhességre - írja a Magyar Hírlap.