Korábban politikai vihart kavart testület létrehozásáról tárgyal kedden a parlament ügyrendi bizottsága. Ha megszavazzák a képviselői indítványt, még hetekig eltarthat, amíg az Országgyűlés dönthet a kérdésről.
Rogán Antal még júniusban benyújtott javaslata szerint ugyanis meg kellene vizsgálni, hogyan kerülhetett korábban az Állami Autópályakezelő Rt. 13 milliárd forintja a K&H Equitieshez. Az ellenzéki képviselő a Pannonplast-ügy kipattanása után, de még a brókerbotrány kipattanása előtt, júniusban állt elő a vizsgálóbizottság létrehozásának tervével.
Az utolsó júniusi parlamenti ülésen azonban a kormányoldal leszavazta, hogy soron kívül tárgyaljanak a testületről. A bizottság ugyanis csak akkor jöhetett volna létre egy nap alatt, ha a képviselők négyötöde támogatja az eltérést a házszabálytól. Így maradt az őszi ülésszakra a döntés.
Rogán az [origo] kérdésére elmondta, hogy nem tett le a tervéről. A brókerbotrány kipattanása után is fontosnak tartja megvizsgálni a Pannonplast-ügyet. Rogán szerint kizárólag az esetleges állami szerepvállalást vizsgálná a bizottság. Közölte azt is, hogy arra nincs lehetőség, hogy a testület hatáskörét kiterjesszék a K&H-ügyre.
Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője júniusban azzal indokolta a kormányoldal döntését, hogy a mostani ellenzék az előző négy évben, amikor többségben volt, egyetlen alkalommal sem járult hozzá ellenzéki kezdeményezésű vizsgálóbizottság felállításához. Közölte azt is, hogy az SZDSZ frakciója támogatja a Pannonplast-vizsgálatot, de előbb az illetékes szervezeteknek, köztük a PSZÁF-nek kell megvizsgálnia az ügyet. Az MSZP is a bizottság felállítása, de annak őszi munkakezdése mellett foglalt állást júniusban, míg az MDF a Fideszt támogatva az azonnali szavazás mellett érvelt.