A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke, Szász Károly a Népszabadságnak adott interjújában közölte: abban bízik, hogy mostani mandátuma lejárta, 2006 után is ő vezetheti majd a felügyeletet. Szász elmondta: tisztában van azzal, hogy politikusok döntenek a sorsáról, de nekik is tartaniuk kell magukat a jogszabályokhoz.
"A felügyeletről szóló jogszabályok értelmében a felügyelet elnökének viszszahívását valamilyen nagy horderejű, konkrét, és legfőképpen neki felróható okból kezdeményezheti a kormány a parlamentben. Miután a 'felróhatóság' nem politikai, hanem jogi kategória, bármilyen okra hivatkozva kívánnak engem kinevezésem lejárata előtt meneszteni, azt alaposan meg kell indokolniuk, s ennek kapcsán nekem jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani" - közölte Szász, aki szerint a parlamentben csak ennek a folyamatnak a lezárulását követően lehetne kezdeményezni az ő visszahívását. Az elnök hozzátette: meggyőződése, hogy sem ő, sem munkatársai nem adtak okot arra, hogy ilyen eljárást indítsanak ellenük.
Szász Károlynak több aggálya is van a Pénzügyminisztérium vizsgálatával kapcsolatban. Szerinte a felügyeletet egyetlen közigazgatási szerv, így minisztérium sem vizsgálhatja, döntéseit csak bíróságon lehet megtámadni. Emellett etikai és jogi szempontból is "súlyosan aggályosnak" tartja, hogy László Csaba pénzügyminiszter olyan üggyel kapcsolatban vizsgálódik, amelyben ő maga is érintett. Szász emlékeztetett arra, hogy László Csaba korábban a K&H Banknál vezető tisztséget töltött be.
Egyúttal közölte azt is, hogy maga a miniszterelnök is érintett az ügyben, hiszen egy olyan pénzintézet igazgatótanácsának volt az elnöke, amelynek egyes ügyfelei szerepelnek abban a pénzmosási ügyben, amelyet a felügyelet tárt fel. Szász Károly ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: "A közhiedelemmel és egyes kommentárokkal ellentétben nem állítottuk soha, hogy a miniszter urat felelősség terheli a történtekért. Csak annyit mondtunk, megállapítható az érintettsége." A felügyeleti elnök Medgyessy esetében sem felelősségről, hanem érintettségről beszélt.
Az elmozdítására vonatkozó törekvésekkel kapcsolatban a PSZÁF-elnök közölte, hogy egy éve történnek különböző próbálkozások a leváltására. Szász szerint ugyanakkor "valamennyi esetben érvekkel és tényekkel cáfoltuk a Keller-féle rémtörténet-gyűjteményben a nekem vagy a felügyelet egészének tulajdonított törvénytelenségeket".
Szerinte nem volt törvénytelen az, hogy a PSZÁF egyes munkatársaival külön megbízási szerződést kötöttek egyes feladatokra, így ők a fizetésükön kívül többletjövedelemhez jutottak. Szász kijelentette, nem igaz, hogy a munkatársak olyan feladatokért kaptak pluszpénzt, amelyek egyébként is szerepeltek a munkaköri leírásokban.
A Népszabadság újságírói felvetették Szásznak, hogy több feltételezés is szárnyra június 16-i bántalmazásával kapcsolatban. Egyes verziók szerint önmagát verette meg, és így próbálta megakadályozni a menesztését, mások szerint karambolozott az ismeretlen biciklissel, és összevesztek. Szász Károly elmondása szerint ezek elképesztő és minden alapot nélkülöző történetek.
Az elnök hozzátette: "Nem ütköztem össze a kerékpárossal, aki megállásra és kiszállásra kényszerített azzal, hogy elvágódott előttem. Óvatosan közelítettem meg, mert gyanús volt. Nem tudtam eldönteni, hogy rosszul van, vagy drogos. Azután, éppen csak kiszálltam, és már záporoztak is az ütések. Szerintem nem seprűnyéllel ütöttek, ahhoz túlságosan fájdalmas csapásokat mértek rám, de ezt majd a rendőrség tisztázza."
A PSZÁF-elnök elmondta még, hogy bántalmazása után azért a Pannonplast-ügyet hozta összefüggésbe a támadással, mert vizsgálatuk befejező szakaszában az üggyel foglalkozó munkatársai többször is kaptak burkolt fenyegetéseket. Akkoriban nem vették komolyan a felügyeletnél az ehhez hasonló burkolt jelzéseket, de azóta mindenki érzékenyebben reagál a "kétértelmű megjegyzésekre és a sejtelmes utalásokra".