Demszky szerint összeomolhat a BKV

A főpolgármester elfogadhatatlannak tartja a kormány tervét, miszerint 2004-ben a tömegközlekedés áfáját 12-ről 23-25 százalékra emelnék, emellett befagyasztanák a tanulóbérletek állami támogatását. Emiatt jelentősen emelni kellene a közlekedési tarifákat, így Demszky szerint sokkal kevesebben vennének bérletet, ami a BKV ellehetetlenülését eredményezné.

Összeomolhat a nagyvárosi tömegközlekedés és a BKV, ha a kormány az eddigiekhez hasonlóan jövőre is az önkormányzatok rovására akar gazdálkodni - jelentette ki Demszky Gábor. A főpolgármester a tömegközlekedés finanszírozásávalösszefüggésben nehezményezte, hogy a kormány nem teljesítette a tömegközlekedési normatíva bevezetéséről szóló tavaly decemberi ígéretét. Demszky Gábor sürgette a tömegközlekedést sújtó jövő évi költségvetési tervezet módosítását, az önkormányzati finanszírozási reformot. Szükségesnek tartotta, hogy jövőre legalább az idei szinten részesedjenek az önkormányzatok a GDP-ből.

A főpolgármester elfogadhatatlannak tartotta a pénzügyi tárca tervét, hogy 2004-ben a tömegközlekedés áfáját 12-ről 23-25 százalékra emelné, illetve befagyasztaná tanulóbérletek állami támogatását. Mint mondta: e két tényező miatt Budapesten jövőre a tanulóbérlet 1.515 forintról 2.164 forintra, a dolgozói bérlet pedig 4.670-ről 5.130 forintra nőne. Ezt az összeget tovább emeli az inflációkövető tarifaemelés. A drasztikus áremelés miatt várhatóan kevesebben vennének jegyet, s így csődhelyzet következne be - tette hozzá.

Demszky Gábor megállapította, hogy "a kormány önmagával került ellentmondásba". A kormány ugyanis már korábban elismerte, hogy a nagyvárosi tömegközlekedésben az államnak is szerepet kell vállalnia. Azt is ígérték, hogy az önkormányzatok szűkös forrásaihoz már nem nyúlnak. "A jövő évi állami költségvetési törekvések azonban ezekkel az elvekkel teljesen ellentétesek" - hangsúlyozta.

Demszky Gábor szerint a kormány a múlt évi mintegy 38 milliárd forintos állami konszolidáció kapcsán elismerte, hogy szükség van az állami normatívára. Kifejtette, hogy a BKV működési vesztesége januártól újratermelődik, s az év végén mintegy 28 milliárd forint lesz, és változatlan feltételek mellett egy év múlva 40 milliárd forint lehet. Ehhez jön még a műszaki szinten tartáshoz az elszámolt amortizáción felül szükséges mintegy 25 milliárd forint.

Közölte, hogy amióta 1996-ban a Horn-kormány megszüntette a tömegközlekedés állami támogatását, csak az önkormányzatoktól jut közpénz e célra. "E képtelen helyzet nem tartható tovább, hiszen az uniós nagyvárosokban is az állam fizeti a tömegközlekedés költségeinek jelentős részét" - mutatott rá.

A főpolgármester véleménye szerint a BKV csőd közeli helyzetét az önkormányzati finanszírozási rendszer hibái okozzák. Elmondta: a főváros csak akkor adhatna több pénzt adni a BKV-nak, ha a kormány betartaná megállapodásukat, vagyis rendeznék az Orbán-kormány alatt 100 milliárd forintos veszteséget elszenvedő főváros gazdálkodási helyzetét. Egyebek közt azzal, hogy az előző kormány alatt bevezetett szigorításokat, például az illetékelvonást, megszüntetnék.

Demszky Gábor az önkormányzatok helyzetének jövőbeni javulásához a költségvetés tervezetét akként tartotta szükségesnek módosítani, hogy ne csökkenjen tovább a helyhatóságok részesedése a GDP-ből. "A központilag előírt béremelések terhét teljesen az állam finanszírozza, illetve biztosítsa az önrészt az önkormányzatoknak az uniós pályázatok benyújtásához" - mondta.
A főpolgármester tudatta: javaslatát az SZDSZ vezetői, miniszterei támogatásukról biztosították, viszont a szocialisták és más pártállásúak egyetértése is szükséges. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési végszavazásig lobbizni kíván ez ügyben, s a szocialisták támogatásával - hasonlóan a távhő-díj áfájának emeléséhez - reményei szerint gyorsan rendezhető lenne az ügy.