Sem szabadságjogot, sem emberi méltóságot, sem törvényi előírást nem sértettek a rendőrök a ruházatátvizsgálásokkal - jelentette ki az ORFK főigazgatója. A törvényi szabályozás szerint az intézkedő rendőr az adott helyzetben mérlegelheti, hogy milyen intézkedésre van szükség. A ruházatátvizsgálásokat kifogásoló jogvédő szervezetek levelében foglaltakat kivizsgálták, de észrevételeik nem voltak megalapozottak - mondta Hatala József vezérőrnagy.
A civil szervezetek azért fordultak az ORFK-hoz, mert véleményük szerint az utóbbi időben rutinná vált, hogy a rendőrök az igazoltatott fiatalokat zsebeik, táskáik kiürítésére szólították fel. A jogvédők ezt jogsértőnek tartották, és ezért a belügyminiszterhez fordultak. A vezérőrnagy hozzátette: ruházatátvizsgálásnál a rendőrnek minden esetben az emberi szabadságjogokat és méltóságot tiszteletben tartva kell eljárnia.
"Utasítottam az irányításom alá tartozó szervezetet, hogy ezzel a szemponttal megerősítve készítsék fel a rendőri állományt az intézkedésekre" - mondta. A törvény minden esetben lehetőséget ad a rendőrségi intézkedéssel szembeni panaszra: az évi mintegy 1 300 000 intézkedésből 2002-ben 1827 esetben éltek ezzel a lehetőséggel az állampolgárok, és csak négy esetben adott helyt a panasznak a bíróság - közölte Hatala.
Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is vizsgálódott hasonló ügyben korábban. Az ombudsman azonban úgy foglalt állást a Baptista Szeretetszolgálat.kérdésére: nincs joga a rendőröknek bármikor, indokolatlanul igazoltatni a járókelőket. Péterfalvi szerint a közhiedelemmel és korábbi hibás reflexekkel ellentétben a rendőrnek nincs joga korlátlanul, cél nélkül igazoltatást végezni.
Szerinte az igazoltatás olyan rendőri intézkedés, amelyet a rendőr csak a törvényben meghatározott feltételek szerint tehet meg, és azzal szemben alkalmazhatja, akinek a személyazonosságát meg kell állapítania. A rendőr az igazoltatott ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása, veszély elhárítása, bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja szükségessé teszi. A motozás tehát csak bűncselekmény gyanúja esetén végezhető, a gyanúhoz pedig nem elég a feltételezés, az előítélet, az érintett ruházata, frizurája - írta augusztusi levelében az ombudsman.