A magyar népesedéspolitikai lépések rendre kudarcot vallanak: a gyermekvállalási kedv egyre csökken, a társadalom pedig elöregszik - írja a Magyar Hírlap. Az 1990-es évek során a születések évenkénti száma csaknem harmincezerrel csökkent. A KSH adatai szerint a világra jött csecsemők száma 1998-ban a kritikus százezer alá esett, míg a rá következő évben már a 95 ezret sem érte el. 2000-ben indult el némi növekedés, ekkor az előző évihez képest 2952-vel született több gyermek.
A népességfogyás arányát a születések mellett a halálozások száma is befolyásolja. A halálozási arányszámokat illetően Magyarország helyzete kirívóan rossz, miközben ebben a tekintetben sem a lengyel, sem a cseh adatok nem térnek el jelentősen az európai uniós átlagtól. Hazánkban a halálozások száma már a nyolcvanas évek elején meghaladta a születésekét. Ez a tendencia a kilencvenes években erősödött, leginkább a születésszám csökkenése következtében.
A Nagycsaládosok Országos Egyesületének ügyvezetője szerint arra kellene ösztökélni a fiatalokat, hogy ne a harmincas éveikben vállaljanak gyermeket, hanem korábban, hogy a kicsiknek még lehessen egy vagy több testvérük. Emellett segíteni kell az anyákat abban, hogy visszatérhessenek munkahelyükre.
Czeizel Endre genetikus úgy látja, hogy a születendő baba nemének kiválasztása részben megoldás lehet a népesedési problémákra. Egy, a 80-as évek végén készült felmérés szerint a két vagy több azonos nemű gyermeket nevelő szülők 67 százaléka azonnal vállalna újabbat, ha az ellentétes nemű születés bizonyos lenne.
Cseh-Szombathy László szociológus, a népesedéspolitikai kormánybizottság tagja szerint a népesség csökkenése megállíthatatlan. Az a kérdés, hogy a csökkenés üteme lassítható lesz-e a következő években. A népesedéspolitikai kormánybizottságnak - amelyet az Orbán-kormány hívott életre, de elnökségét Medgyessy Péter is vállalta - az év végére kell elkészítenie koncepcióját.