Magyarországon stagnál, de máshol csökken a korrupció

A Transparency International 2003-as értékelése szerint Magyarország rosszabb helyezést ért el a korrupció elterjedtségét vizsgáló nemzetközi listán, mint tavaly, de lényegében mégsem nevezhető korruptabbnak, mint az előző években. Csak sok országban javult a helyzet, míg itt stagnált. A volt szocialista országok közül továbbra is csak Szlovéniában és Észtországban tisztább a közélet, mint Magyarországon.

Magyarország 2003-ban a 40. helyre került azon a listán, amely a korrupció jelenlétét vizsgálja a szervezet 133 tagországában, jelentette be szerdán a Transparency International (TI) képviseletében dr. Berki Zolna. Magyarország 1996-ban csatlakozott a TI-hez, és azóta általában a 31. helyet foglalta el a listán. A tavalyi 33. helyhez képest ez a 40. helyezés jelentős változásnak tűnhet, ám az előző évi (4,9) és az idei (4,8) indexszámok közötti különbség nem igazolja ezt a feltételezést. A volt szocialista országok szintén visszacsúsztak az előző évhez képest, és a régión belül nem változott a sorrend, Magyarország a 3. Az élen továbbra is Finnország, Izland, Dánia és Új-Zéland áll.

Dr. Berki Zolna szerint a visszaesésnek több oka van: egyrészt más országok javultak jelentősen, míg a magyarországi korrupciós helyzet stagnált. Másrészt az előző évhez képest több olyan ország csatlakozott a felmérésekhez, melyek már az első évben jobb értékelést kaptak, mint Magyarország. Külön érdekesség, hogy az új államok között több olyan arab ország is van, mint például Omán, Bahrein vagy az Arab Emirátusok, ahol a tisztviselők lefizetése szinte a helyi kultúra részét képezi, mégis Magyarország elé kerültek a listán. Szintén ronthatott az ország megítélésén, hogy az elmúlt években számos korrupciós ügyre derült fény.

A CPI-indexet több független vizsgálat értékeléséből alakítják ki. A felméréskor a vizsgáló cégek és szervezetek az adott országban élő külföldi befektetőket és külföldi állampolgárokat kérdezik arról, hogy milyen érzetük alakult ki az ország közhivatalainak megvesztegethetőségéről. Fontos, hogy ez az érzet-index nem a konkrét korrupciós eseteket, botrányokat és bírósági ügyeket veszi számba, hanem az itt élők benyomásait. Az index értéke 10 (legtisztább) és 0 (legkorruptabb) között mozoghat. A CPI index három év vizsgálatainak eredményeiből jön létre, az idei értékelés tehát mind a jelenlegi, mind az előző kormányzati ciklust felöleli.

Minimum három vizsgálat szükséges ahhoz, hogy egy ország felkerülhessen a TI listájára. Magyarországon 13 ilyen vizsgálatot végzett el többek között a Világbank, a Gallup Intézet, a PricewaterhouseCoopers és az egyesült államokbeli Columbia Egyetem. Dr. Berki Zolna a sajtótájékoztatón utalt rá, hogy a külföldi befektetők egyre jobban támaszkodnak a TI adataira, amikor egy új befektetés helyszínéről döntenek.