A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szeptember közepén írt ki public art témájú pályázatot, amelyre köztéren megvalósítható művészeti alkotások terveit várta. A felhívás szerint a jelentkezőknek a következő mottó jegyében kellett megfogalmazniuk elképzeléseiket: "a szobi és a nagykátai hátrányos helyzetű kistérség 2004-től európai kistérséggé válik". A pályázat - amelyre öten jelentkeztek - győztese Koronczi Endre képzőművész lett, aki azzal az ötlettel állt elő, hogy szépségversenyt rendez csettegők számára a Pest megyei Szob környékén.
A csettegők olyan járművek, amelyeket készítőik a legkülönbözőbb alkatrészek felhasználásával eszkábálnak össze. Az elsősorban mezőgazdasági célokra, például termés szállítására használt járművek lelkét adhatja egy motorkerékpár, egy fűnyíró vagy akár egy kisebb traktor motorja is. A karosszériához szintén a legkülönfélébb anyagokat, például roncsautók elemeit használják fel.
A csettegőket jellemzően vidéken élő emberek készítik, akiknek nincs pénzük arra, hogy gyári járműveket vásároljanak. Az összeeszkábált eszközöket aztán sok esetben mindenféle műszaki vizsga nélkül használják a kevésbé forgalmas utakon.
Koronczi Endre az [origo]-nak azt mondta: azért a csettegőket választotta pályázati témájának, mert szerinte ezek a házi készítésű járművek hihetetlen kreativitásról tesznek tanúbizonyságot. A képzőművész szerint a csettegők a huszadik századi népművészet remekei közé tartoznak. Egyrészt bizonyítják a falusi emberek ötletességét és kreativitását, másrészt az elkészült járművek fantasztikus vizuális megjelenéssel bírnak - tette hozzá Koronczi.
A csettegők szépségversenyét november végén tartják Szob környékén. A rendezvény része lesz a gazdasági minisztérium helyszíni programsorozatának. Koronczi a napokban tárgyal majd Szob polgármesterével, ezt követően dől csak el az is, hogy pontosan milyen formában bonyolítják le a szépségversenyt. A képzőművész annyit ugyanakkor elmondott, maga a rendezvény nem csupán abból fog állni, hogy megérkeznek a járművek, és a zsűri értékeli azokat.
A GKM a szeptember közepén kihirdetett pályázattal azt akarta kipróbálni, hogy Magyarországon is működik-e az a nyugati országokban már bevált módszer, hogy bizonyos társadalmi ügyekre public art alkotásokkal hívják fel a figyelmet. A public art körébe nem egyszerű köztéri alkotások - például szobrok - tartoznak. A fogalom akár speciális rendezvényeket is takarhat. Az ilyen művek közé sorolható például az uniós népszavazási kampány során a Dunán létrehozott pontonhíd is.
A szeptember közepén kiírt pályázat esetében a gazdasági tárca azt szeretné, ha a Szobra tervezett alkotással vitát, párbeszédet lehetne generálni a térség lakói között az ország uniós csatlakozással együtt járó változásokról. Mint azt még a pályázat kiírásakor a minisztérium stratégiai információs főigazgatója, Antal Dániel az [origo]-nak elmondta: azt sem bánják, ha panaszokat kapnak, a lényeg ugyanis az, hogy az alkotás sok embert vonzzon az adott köztérre.
Pethő András