Portré egy nyilasról, akiről utcát nevezhetnek el

Az újpesti önkormányzat egy olyan '56-os mártírról is utcát nevezett volna el, akit nyilasként háborús bűnök miatt életfogytiglanra ítélték. A nyilast ideiglenesen kihúzták a listáról, amíg szakértők nem vizsgálják meg részletesen az előéletét. A levéltárban található korabeli jegyzőkönyvekből kitűnik: egy zsidó kivégzéséért ítélték el a német SS-be is jelentkező fiatalembert. Hogy valóban megtette-e, amiért elítélték, az bizonytalan, de utcát elnevezni róla Ungváry Krisztián történész szerint túlzás volna.

Derce Tamás polgármester kihúzta az utcanévadó-jelölti listáról az '56-os tevékenysége miatt kivégzett Csehi Károlyt, akit korábban mint nyilas háborús bűnöst életfogytiglanra ítéltek. "Amíg nem látunk tisztán Csehi Károly múltját illetően, addig nem dönthetünk arról, hogy utca legyen róla elnevezve" - mondta Derce Tamás, aki hozzátette, hogy más hozzáértő jogi szakértőkkel is konzultál majd az ügyben, valamint szeretné, ha ő és a képviselő-testület tagjai is megismernék a korabeli bírósági és rendőrségi jegyzőkönyveket. Így a szerdai közgyűlési ülésen csak a többi '56-os újpesti mártírokról szavaztak: ennek eredményeképpen nevüket fogják viselni az eddig névtelen közterek Káposztásmegyeren.

Az 1927-ben született Csehi Károly 1942 júniusában lépett be a Nyilaskeresztes Pártba. A tanúvallomások szerint a házban lakó Kiss Sándor nyilasvezető hatására lett nyilas. A német egyenruhában és nyilaskeresztes karszalagban járó fiút a környezete nem tartotta egészen normálisnak. 1944 decemberében megjelent a német sorozóbizottság előtt, és kérte felvételét az SS-be, majd Németországba ment. Csehit azért ítélték el háborús bűnösként, mert nyilasként kivégzett egy zsidót. A vád azonban nagyon ingatag, egy mai bíróság előtt nem is állna meg, mivel bizonyítékként csak az ő - időnként visszavont vagy módosított - vallomása támasztja alá ezt. Az egyik jegyzőkönyvben két pofonról is említést tett, amelyet a kihallgatáson kapott, a tárgyaláson is hivatkozott - mint szinte az összes nyilas - a bántalmazásokra, amelyekkel "elősegítették az igazság kiderítését".

Az is igaz viszont, hogy az eset zárt helyiségben történt, a kivégzőosztagon és a parancsnokokon kívül külső szemtanú nem jöhetett szóba, az áldozatokat pedig örökre elhallgattatták. A jegyzőkönyvekből nem derül ki, hogy a közeli nyilastársai vagy vezetői miért nem tanúskodtak mellette vagy ellene. Sorsukra nincs utalás. Az ítélet és az eljárás a mai szemmel nem tekinthető jogszerűnek, az pedig, hogy Csehi valóban elkövette, amiért elítélték, avagy sem, ma már nehezen kideríthető.

"Önmagában az, hogy valaki nyilas párttag volt, nem zárja ki, hogy esetleg utcát nevezzenek el róla" - véli Ungváry Krisztián történész, a nyilaskorszak kutatója, aki egy olyan nyilas példáját említi, aki 1938-ban lépett be a nyilas pártba, és az ifjúsági szervezetének egyik vezetője volt, de később kilépett, és 1944-ben a nyilasuralom alatt emberéleteket mentett. Az sem jelent az égvilágon semmit, hogy valaki az SS-hez tartozó Hunyadi-páncélos tagja volt, mert sokan csak azért csatlakoztak, mert lógni akartak, mivel azt hitték, hogy a hat hónapos kiképzés alatt nem kell harcolniuk - mondta a történész, aki szerint voltak, akik például a mindennapi ételért léptek be oda. A többi magyar alakulatnak ugyanis olyan siralmas volt az ellátása, hogy az is vonzerőt jelenthetett, hogy a Hunyadi-páncélosoknál rendszeresen kaptak enni.

Csehi Károly esetében az általunk elmondottak alapján a történész úgy véli, hogy a vád gyenge lábakon áll, manapság ennyi bizonyítékkal nem lehetne elítélni a nyilast. A korabeli kihallgatásokon sokszor megverték a gyanúsítottakat, hogy vallomást szedjenek ki belőle, a jelen esetben pedig nem tudtak terhelő tanúvallomást felsorakoztatni az általa elkövetett kivégzésre - mondta Ungváry Krisztián, aki szerint azonban utcát nem lenne szabad elnevezni Csehi Károlyról, mivel múltja nem csak emiatt nem tiszta.