Orosz Sándor (MSZP), a bizottság alelnöke, illetve Szalay Gábor (SZDSZ) kifejtették: nem értik, hogy például Parragh Dénes (Fidesz) hogyan vonhatta le az ügyben illetékes hatóságok, intézmények képviselői által elmondottakból, hogy a közölt adatok egymással, illetve a lakossági kommunikációval ellentmondóak.
A kormánypárti képviselők szerint ilyen ellentmondás nem derült ki az ismertetett adatokból. Számukra az elhangzottak alapján egyértelmű, hogy az üzemzavart követő félórás időtartamban jeleztek a Paks környéki műszerek a riasztási küszöbérték felét megközelítő radioaktivitási szintet.
Az éves egészségügyi dóziskorláthoz viszonyítva az üzemzavarból adódó többletterhelés annak tízezred részét jelentette - mutattak rá kormánypárti képviselők a megismert adatok alapján.
A vizsgálóbizottság tagjai kérdéseket tettek fel Kurt Fischernek, az üzemzavarhoz vezető kazettatisztítást végző Framatome ANP cég stratégiai tervezési igazgatójának. Az igazgató a kérdésekre válaszolva többek között elmondta: az üzemzavarhoz egyrészt tervezési hibák vezettek, másrészt az, hogy nem kellő időben nyitották ki a tartály fedelét. Azt a követelményt, hogy a tartályt a tisztítás befejezését követő egy órán belül ki kell nyitni - bár szóban előre egyeztették a paksiakkal, s a szerződésbe is bekerült - a tisztítási művelet technológiai utasítása már nem tartalmazza.
A bizottság szerdai ülésén szerette volna meghallgatni a kormány több tagját, de a kormányülés miatt a meghívott miniszterek nem tudtak megjelenni. Koltai Tamás, a bizottság elnöke azzal kapcsolatban, hogy a Paksi Atomerőmű Rt.-től nem kapta meg a testület a kért dokumentumokat, közölte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Orosz Sándor alelnök ugyanakkor rámutatott: csak akkor lenne joga az elnöknek ez ügyben az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha a bizottság egésze igényelte volna ezeket a dokumentumokat, de erről nem történt szavazás.