Tánczos-ügy: kérdéseket tett fel a strasbourgi bíróság

Megérkezett az Igazságügyi Minisztériumba a strasbourgi bíróságnak a körmendi gyermekgyilkosság miatt elítélt Tánczos Gábor ügyével kapcsolatos felhívása. A nemzetközi bíróság arra vár választ a minisztériumtól, hogy megalapozottnak tartják-e az elítélt ügyvédjének kifogásait.

Az Igazságügyi Minisztérium csütörtökön kapta meg az Emberi Jogok Európai Bíróságától a Tánczos-ügyre vonatkozó felszólítást. A bíróság arra kéri a magyar kormányt, fűzzön észrevételeket az elítélt ügyvédje által benyújtott kérelemhez abból a szempontból, hogy az a magyar álláspont szerint elfogadható, illetve megalapozott-e. Magyarországnak 2004. január 5-ig kell észrevételeit eljuttatnia a strasbourgi bírósághoz - mondta Höltzl Lipót, a tárca helyettes államtitkára.

Az ilyenkor szokásos eljárás szerint a minisztérium először bekéri a büntetőeljárás iratait. Azok alapján a strasbourgi bíróságnak szóló válaszában leírja a tényeket, majd a magyar szabályozásnak a konkrét esetre vonatkozó részét, illetve a hasonló ügyekre vonatkozó strasbourgi esetjogot, ezt követően pedig megfogalmazza véleményét arról, hogy a magyar hatóságok eljárása sértette-e a Magyar Köztársaság által aláírt emberi jogi egyezményt vagy nem.

A strasbourgi bíróság arra kér választ a magyar államtól, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban sérült-e a kérelmező tisztességes eljáráshoz való joga azáltal, hogy a tárgyaláson nem hallgatták őt meg.

Nem a Tánczos-ügy az első, amelyben egy büntetőeljárással kapcsolatban kifogásolták a magyar hatóság tevékenységét. Korábban egy másik ügyben azért fordult egy elítélt a strasbourgi bírósághoz, mert úgy vélte: sérült a tisztességes eljáráshoz, a védelemhez való joga azáltal, hogy a másodfokú eljárásban átminősítették a vádat. A strasbourgi bíróság azonban azt a kérelmet elutasította.

A Tánczos-ügy jelenleg az úgynevezett elfogadhatósági stádiumban tart, ami azt jelenti, hogy a strasbourgi bíróság a magyar állam észrevételei, illetve az arra adandó ügyvédi észrevételek után alakítja ki álláspontját arról, hogy egyáltalán vizsgálja-e érdemben az esetet. A strasbourgi eljárások időtartama esetenként eltérő, de a bíróság rendkívül leterhelt, sok ezer ügy áll sorban. Feltehetően legalább egy évig tart majd az eljárás.

Ha a strasbourgi bíróság elmarasztalná Magyarországot, a kérelemtől függően kártérítést is megítélhet Tánczos Gábornak, illetve a magyar jogrendszer lehetőséget biztosít a már jogerősen lezárt büntetőügy felülvizsgálatára is.

Az emberi jogok európai egyezményének Magyarország 1992-től részese. Az aláíró államok vállalják, hogy betartják az egyezményben foglaltakat, illetve, hogy a joghatóságuk alá tartozó személyek, akár külföldiek is, a strasbourgi bírósághoz fordulhatnak, ha úgy vélik, hogy az állami szervek megsértették az egyezményben rögzített jogokat.

A strasbourgi bíróság a Magyarország vonatkozásában hozzá benyújtott több mint kétezer panaszból eddig 109-et küldött meg észrevételezésre, melyek közül tíz esetben született elmarasztaló döntés, 62 ügy pedig jelenleg is folyamatban van. Magyarországot eddig javarészt a bírósági eljárások elhúzódása miatt marasztalta el az emberi jogi bíróság.

Tánczos Gábor a Legfelsőbb Bíróság tavaly februárban kihirdetett jogerős ítélete szerint 1998-ban Körmenden megölt egy 11 éves kislányt, és ezért 13 éves szabadságvesztés-büntetésre ítélték. Tánczos Gábor 19 éves volt, amikor 1998-ban, az ügy gyanúsítottjaként előzetes letartóztatásba helyezték. A nyomozás során beismerte tettét, ám a bíróság előtt már következetesen tagadta azt. A megyei bíróság 14 év fegyházra ítélte, ám ezt megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte a Legfelsőbb Bíróság, és a megismételt eljárásban született meg a 13 éves szabadságvesztést kimondó jogerős döntés.

Tánczos Gábor védője a perben eljárási hibákra hivatkozott, arra például, hogy nem hallgatták meg az általa kért szakértőt, nem kapott meg egyes bizonyítékokat. A jogerős ítélet után a strasbourgi bírósághoz fordult, mert álláspontja szerint sérültek védence tisztességes eljáráshoz fűződő jogai. Így a Legfelsőbb Bíróság nem hallgatta meg a vádlottat a másodfokú eljárásban.