Ételt kapnak pénz helyett a holokauszt roma túlélői

Átláthatatlan, szövevényes, lassú - többek között ezekkel a jelzőkkel illették a roma holokauszt túlélőinek kárpótlását a parlament emberi jogi bizottságának ülésén. Magyarországon mintegy 2500-an nyújtottak be kárpótlási kérelmet a svájci és német alapokhoz, közülük eddig alig ötvenen kaptak pozitív visszajelzést. Az emberi jogi bizottság döntött arról, hogy javasolja egy vizsgálóbizottság felállítását. Roma szervezetek kifogásolják azt is, hogy a kárpótlással párhuzamosan zajló segélyprogramban nem pénzt, hanem élelmiszercsomagot osztanak.

A parlament emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságát a Roma Polgári Tömörülés (RPT) kereste meg, kérve, hogy tájékoztathassa a testületet a roma holokauszt túlélőinek kárptólása kapcsán felmerült problémákról. Az ülés elején levetített - korábban a Magyar Televízióban bemutatott - riportfilmből és az RPT képviselőinek hozzáaszólásaiból is az derült ki, hogy alapvető gondok vannak a második világháború idején meghurcoltak kárpótlásával.

A roma kárpótlás ügye a kilencvenes évek végére nyúlik vissza. Egy New York-i bíróságon ekkor indult per svájci bankok ellen. A felperesek - a romák mellett más, nácik által szintén üldözött csoportok - a holokauszt idején átélt szenvedéseik miatt indítottak eljárást. A felek között végül peren kívüli megegyezés született, amelynek eredményeként a svájci alperesek felállítottak egy alapot - hangzott el a bizottsági ülésen. A német állam közben szintén létrehozott egy kárpótlási alapot, a svájciakéhoz hasonló céllal.

A mindkét alapra vonatkozó kérelmek begyűjtésére a svájci székhelyű Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) kapott megbízást. Ez a szervezet felel egy a kárpótlással párhuzamosan működő humanitárius segélyprogramért is. A program keretében azok juthatnak főleg élelmiszert tartalmazó segélycsomaghoz, akik szociálisan hátrányos helyzetben élnek, 1945 előtt születtek valamely üldözött közösság tagjaként.

Az RPT elnöke, Makai István a bizottsági ülésen azt mondta: a roma holokauszt magyar túlélőinek kárpótlása szövevényes és áttekinthetetlen. A szervezet többek között kifogásolja azt, hogy miért csak a rabszolgamunkában résztvevők és az egykori kényszermunkások részesülhetnek a juttatásban. Az RPT nem érti azt sem, miért csak a túlélők kaphatnak kárpótlást.

A tömörülés képviselője közölte azt is: tiltakoznak az ellen, hogy a szintén az IOM felügyelete alá tartozó segélyprogram magyarországi elosztásában nem vesznek részt roma szervezetek. Emellett kifogásolta azt is, hogy miért élelmiszercsomagot osztogatnak a segélyprogramban. Közölte: Magyarország nem háborús övezet, ahol lisztet és olajat kellene osztogatni. Az RPT szerint az idős romáknak ehelyett pénzt kellene kapniuk, amelyből megvásárolhatják a maguknak szükséges dolgokat.

Dora Bálint, az IOM segélyprogramjért felelős budapesti munkatársa a kifágosokra reagálva azt mondta: az RPT állításával ellentétben több roma szervezet is részt vesz a programban. Hozzátette: a segélyprogram elindításakor a pályázati felhívást több roma szervezetnek is elküldték, ezek közül azonban kevesen jelentkeztek.

A holokauszttúlélők kárpótlásáért felelős IOM-munkatárs arról beszélt, hogy a migrációs szervezet csak a kivitelezésért felelős, így nem ők döntenek abban, hogy mely kérelmeket fogadják el és melyeket nem. Hozzátette: a feltételeket - például azt, hogy ki részesülhet kárpótlásban - a program kezdetekor részletezték a svájci és a német lapok felállítói, így azon ma már kevés eséllyel lehetne változtatni.

A munkatárs elismerte azt, hogy sok igénylő nehezen tudja bizonyítani azt, hogy valóban szenvedője volt a roma holokausztnak. Elmondása szerint ugyanakkor ma már az is elegendő lehet a sikeres kérelemhez, ha az abban leírt körülmények megfelelnek a történelmi tényeknek.

Az ülésen jelen volt az Igazságügyi Minisztérium képviselője is. Plankó Erika főcsoportfőnök elmondta: a bizottság előtt vázolt ügyeket más országok és külföldi illetőségű szervezetek intézik, így ebben a magyar állam keveset tud tenni. A főcsoportfőnök ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a magyar állam már évekkel ezelőtt elindította kárpótlási programját, amely ma is működik.

A Roma Polgárjogi Alapítvány részéről megjelent Daróczi Ágnes ugyanakkor vitatta a magyar állam által indított kárpótlás eredményességét. Szerinte a hazai romák elenyésző része ismeri egyáltalán ezt a lehetőséget. Daróczi vezette azt a roma kárpótlási csoportot, amely 2001 tavaszán állt fel, és amelynek feladata az volt, hogy felkutassa a túlélőket, és segítsen a kérelmek továbbításában. A csoport felállítását a New York-i bíróság által kijelölt AB Data nevű szervezet kezdeményezte.

Daróczi elmondása szerint 2001 májusától 2001. december végéig, azaz az igényleadás határidejéig összesen 2572 kérelmet gyűjtöttek össze és továbbítottak az IOM felé. Tudomása szerint eddig mindössze közel ötven kérelmezőnek ítéltek csak meg kárpótlást. Daróczi felvetette: nem érti, hogy miért az IOM intézkedik az ügyben, szerinte ugyanis erre több más szervezet, például a Vöröskereszt is alkalmasabb lenne.

Az RPT az ülésen felvetette, hogy szükség lenne egy parlamenti vizsgálóbizottságra, amely foglalkozna a roma kárpótlás vitatott kérdéseivel. Farkas Flórián fideszes képviselő, az Országos Cigány Önkormányzat volt elnöke szintén javaslatot tett egy ilyen testület felállítására. A bizottság tagjai végül egyhangú szavazással elvi döntést hoztak arról, hogy kezdeményezni fogják egy vizsgálóbizottság felállítását. A részletekről, többek között a felálló testület pontos nevéről két héten belül döntenek.