Öten kaptak Nagy Imre Érdemrendet

Csütörtökön Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére öt személyt tüntetett ki a Nagy Imre Érdemrenddel. Köztük volt többek között Kosáry Domokos akadémikus, történész és Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke.

Balról: Lőcsei Pál, Kiss Tamás, Mádl Ferenc, Sólyom László és Puchert János

Mádl Ferenc köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére Nagy Imre Érdemrenddel tüntette ki Kiss Tamást, a Pofosz társadalompolitikai alelnökét, Kosáry Domokos akadémikust, történészt, Lőcsei Pál szociológust, újságírót, Puchert János tábornokot és Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét csütörtökön a Sándor-palotában.

A kitüntetettek az érdemrendet a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke és a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenységük elismeréseként kapták az 1956-os forradalom 47. évfordulóján.

Az átadáson beszédet mondott az államfő és a miniszterelnök. "´56 nem csupán emlékezet, hanem politikai program, jövőkép. 1956 hagyománya az európai magyar jövő építésének programja. A köztársaság a közös múltból, polgárai hitéből, bátorságából, történelmi nagyságából meríti erejét. Történelmi hagyományainkat megőrizve és mindennapjainkkal gazdagítva hagyjuk örökül az utánunk jövőkre. Gyermekeinkre, a jövő európai magyarjaira" - mondta a miniszterelnök.

"Október 23-a hagyománya nem barikád, ami elválaszt, hanem híd, ami összeköt minket. A legfontosabb kapocs. Október 23-a a szabadság ünnepe. A szabadságé, amelynek tettekkel kell megfelelnünk minden nap. Tettekkel, amelyek méltók hozzá, és méltók a forradalom és a szabadságharc szellemiségéhez" - tette hozzá Medgyessy.

Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint Nagy Imre szerepe és sorsa elválaszthatatlan az 1956-os forradalom és szabadságharc lényegétől. "Ez a kitüntetés különleges, mert névadójának mártíromsága örökmécsesként parázslott azokban az évtizedekben, amikor a restség és a hamis illúziók diktátuma a hamu alatti parazsat is oltani igyekezett" - mondta az államfő.

"Nagy Imre és sok-sok mártírtársa adott erőt sokaknak a hosszú börtön, a kiközösítés és az emberi méltóság megalázásának elviseléséhez. Közös sorsuk a forradalom és a szabadságharc példázata is, hiszen halálukban eggyé váltak az eltiport nemzettel, a mártíromságból sarjadt reménnyel" - jelentette ki Mádl Ferenc. Hozzátette: a szenvedők személyes példája, a nehéz helyzetben sem mérlegelt bátorság ébren tartotta és terjesztette a hitet, hogy Magyarországnak is joga van a szabadsághoz és demokráciához, polgárainak az emberi méltósághoz.

"Nem cserélném el az életemet egy szabványos pályafutásra" - mondta az MTI-nek Kiss Tamás az érdemrend átvételét követően. "Természetesen nem úgy képzeltem, hogy fiatalon börtönbe kerülök, majd segédmunkásként élem le életem jelentős részét, ennek ellenére nagyon boldog vagyok, hogy tevékeny résztvevője lehettem az ´56-os forradalomnak - és túléltem azt" - fogalmazott.

Az ünnepségen Kosáry Domokos egészségi állapota miatt nem tudott részt venni. Az MTI-nek azt nyilatkozta: az 1956-os forradalom és szabadságharc megingatta a Szovjetunió pozícióját és nemzetközi magasságba emelte a magyar nép hírnevét. A forradalom "nemzetközi megítélésünket nagy mértékben, előnyösen befolyásolta, és ez a jövőben is így lesz" - tette hozzá Széchenyi-díjas tudós.

A kortársak számára az 56-os forradalom az emberi méltóság visszaszerzését, a nemzet egységének átélését jelenti- mondta Sólyom László. A forradalom és szabadságharc világtörténelmi hatásában azért volt jelentős, mert leleplezte a kommunizmust - közölte. Szerinte amíg a szabadság hiányzott, a forradalom emlékének ébren tartása, a titkos megemlékezések fontosak és identitás-teremtőek voltak. A titkosság múltával változott a helyzet, de ´56 emlékét továbbra is ápolni kell - tette hozzá.

"Az fáj igazán, hogy még az ünnepi pillanatokban sem tudják félretenni sérelmeiket az egyes csoportok, és még ezekben a napokban sem alakul ki egyetértés a pártok, az ´56-os szervezetek között"- nyilatkozta Puchert János. Elmondta: az utóbbi években rendszeres vendége volt egy budapesti középiskolának, ahol a forradalomról beszélt a diákoknak, idén azonban nem kapott felkérést. Ennek az is oka lehet szerinte, hogy a gyerekek fejében zavar támadt, nem értik a kialakult helyzetet, mert csak azt látják, hogy az idős emberek veszekszenek. A kitüntetett szerint 1956 bemutatása és értékelése kapcsán bajban vannak a történelemtanárok is, és éppen ezért a legtöbbször rábízzák a gyerekre, hogy kérdezzék meg otthon nagyszüleiket, mi is történt 1956. október 23. és november 4. között.