"A Magyar Rádió Rt. elnöke, Kondor Katalin az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát egyfelől arról tájékoztatta, hogy nem tekinti magát közszereplőnek, másfelől pedig arról, hogy a levéltár által róla őrzött dokumentumokat - melyeket kérésére másolatban megkapott -, 2003. október 27-én tartott sajtótájékoztatóján a nyilvánosság elé tárta" - írja közleményében a levéltár elnöke, Gyarmati György. A levéltár működését szabályozó törvény értelmében bárki megismerheti és nyilvánosságra is hozhatja azokat az adatokat, amelyeket már jogszerűen nyilvánosságra hoztak. "A nyilvánosságra hozatal tényével a közszereplői minősítés, illetve a vonatkozó iratok kutathatósága jogilag függetlenedett egymástól" - érvelt a levéltár elnöke. Ha valakiről korábban jogszerűen nem hozzák nyilvánosságra az iratait, akkor csak akkor lehetne nyilvánossá tenni azokat, ha az illető magát közszereplőnek minősíti, vagy a bíróság ezt kimondja.
Kondor Katalin állítólagos állambiztonsági múltjáról a Népszava tett közzé egy dokumentumot szeptemberben, amely szerint 1974-ben Kondort titkos megbízottként beszervezték a kémelhárításba, ahol egészen 1983-ig állományban volt. A rádióelnök szakértői az iratot hitelesnek nevezték, de szerintük ez nem bizonyítja azt, hogy Kondor Katalint valóban beszervezték volna. A rádióelnök is tagadta, hogy kapcsolatban állt az állambiztonsággal.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára 2003. november 4-től mind a tudományos kutatók, mind az iratokba más jogcímen betekinteni kívánók előtt megnyitja kapuit. A levéltár ennek keretében - normális munkarendjének megfelelően - biztosítja a szóban forgó iratok megismerhetőségét is.