Ugyan a gyermekvédelmi törvény előírja, hogy az önkormányzatok megszervezzék a kisgyermekek napközbeni ellátását, ám jelenleg csak 520 intézmény működik, 24 ezer férőhellyel, jóllehet a becslések szerint 200 ezer bölcsődés korú gyermek él az országban. Az intézmények majdnem kétharmada a fővárosban és a megyei jogú városokban működik, a kisebb városokban, településeken gyakran egyáltalán nincs is, pedig a törvény kötelezően előírja a tízezer lakos feletti településeknek bölcsőde fenntartását - írja a Népszabadság.
Erre azonban nincs pénz. Az önkormányzatok gyermekenként évi 361 ezer forintot kapnak az álamtól erre a célra, azonban ez csak a költségek 25-30 százalékát fedezi, és a szülők is csak étkezési hozzájárulást fizetnek - napi 220-280 forintot.
A lap szerint a bölcsődék iránt azonban egyre nagyobb a kereslet, többnyire azért, mert az édesanya keresetére is szüksége van a családoknak.
A bölcsődék másik problémája az elöregedő szakembergárda. Ugyan a gondozónőkből egyelőre nincs hiány, kevés a fiatal, aki erre a pályára vágyik, ráadásul a legmagasabb elérhető végzettség - a hároméves felsőfokú szakmai képzés elvégzése - nem jogosít fel diplomás minimálbérre.
Ezek mellett a döntéshozók, úgy tűnik, elfeledkeztek a három év alatti korosztályról. Nekik ugyanis nem jár az alanyi joggá tett ingyenes biztosítás, és kimaradnak az ingyenes étkeztetésből is - mondta el a Népszabadságnak Scheer Ferencné a Magyar Bölcsődék Egyesületének ügyvivője, aki szerint a hálózat fejlesztésével sok inaktív fiatal nő kerülhetne vissza a munkaerőpiacra.