A jászladányi Zana Sándor Imre Nevelési, Oktatási Közhasznú Alapítvány kuratóriuma elutasította azokat a panaszokat, amelyeket roma szülők tettek, mert gyereküket nem vették fel a 2003/2004-es tanévre az általa fenntartott általános iskolába. Nagy Gellértné kuratóriumi elnök elmondta: a panaszokkal az iskola fenntartójaként azért foglalkoztak, mert a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal megbízásából a tiszaföldvári címzetes főjegyző az iskolánál szeptember végén, október elején törvényességi és hatósági ellenőrzést folytatott, és ennek végén másodfokú vizsgálatra szólította fel a testületet.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke közölte: a vizsgálat során meghallgatták a megyei közigazgatási hivatalnál panasszal élő szülőket, az iskola igazgatóját, és átnézték az iskola felvételi dokumentumait.
A hat panaszos szülő közül négy élt a meghallgatás lehetőségével - jegyezte meg. Nagy Gellértné. A döntés kapcsán elmondta: a panaszt öt szülő esetében azért utasították el, mert ők nem töltöttek ki előzetesen gyerekük beíratásáról szándéknyilatkozatot, holott idén augusztusban erre többször is lett volna az alkalmuk. Az alapítványi iskolába ugyanis csak a szülői szándéknyilatkozat megléte esetén lehetett beíratni a gyerekeket, és az utóbbihoz az apa vagy anya személyes megjelenésére volt szükség - mondta.
A legtöbb szülő már 2003 elején jelezte, ha az iskola ősszel újraindul, gyerekét oda kívánja járatni - fűzte hozzá. A kuratóriumi elnök kitért rá: a hat panaszos közül egy szülő tett szándéknyilatkozatot, ám többszöri megkeresés ellenére sem jelent meg a beiratkozáshoz az intézményben, így az igazgató októberben a szándékot semmisnek tekintette.
Az ügy előzménye, hogy tanévre való felkészülést szolgáló, augusztus elsejei szülői értekezleten Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke egy 101 nevet tartalmazó listát mutatott be az iskola vezetésének, jelezve, ezek a gyerekek is a magániskolába kívánnak járni. A listát azonban az iskola nem vette figyelembe, mert a szülő személyesen és csak saját gyereke esetében élhet ezzel a jelzéssel. Az alapítvány kuratóriuma döntéséről valamennyi panaszos szülőt levélben értesítette, illetve a másodfokú vizsgálat eredményéről tájékoztatta a tiszaföldvári címzetes főjegyzőt.
Vitát váltott ki az is korábban Jászladányban, hogy az alapítványi iskola az önkormányzati iskola épületében működik, ugyanis a helyi önkormányzattól bérli 11 tantermét. Így viszont az önkormányzati iskola felső tagozatos és negyedikes diákjainak egy, a falu szélén álló, régi, rossz állapotú épületben kell tanulniuk, mivel az önkormányzati iskola épületében már nem jutott nekik hely.
Az alapítványi iskola vezetői mindennek ellenére állítják: nem rekesztik ki a romákat, és ezt a most induló tanévben bizonyítani is fogják. Azok a szülők viszont, akiknek felvételi kérelmét az iskola elutasította, úgy vélik, hogy az alapítványi iskolában elitképzés folyik, amelyből ki akarják zárni a cigányokat.