Több mint százmillió a klímaváltozás kutatására

Minden nyáron nagy a hőség és kevés az eső, mégis minden évben döbbenten vesszük tudomásul, hogy aszály van. A tiszai árvíz és a téli havazás is újra meg újra sokkolja az országot. Az időjárás nem alkalmazkodik hozzánk, nekünk kellene gyorsabban reagálnunk a változó körülményekre. Ennek módjait kutathatja az MTA  három éven át több mint százmillió forintból.

A következő három évben évi 35 millió forintot kap a Környezetvédelmi Minisztériumtól a Magyar Tudományos Akadémia éghajlatváltozást kutató programja. A változás, hatás, válaszadás szavakból VAHAVA névre keresztelt project a globális klímaváltozás magyarországi hatásait kutatja. Elsősorban az éghajlatváltozás következményeire, a felmelegedés okozta hazai problémákra keresnek válaszokat. Nagy illúzióink nincsenek - mondta a kutatás vezetője, dr. Láng István -, az időjárást nem tudjuk megváltoztatni, de a magyar társadalmat talán meg lehet tanítani ügyesebben alkalmazkodni a lassú felmelegedés okozta szárazsághoz vagy éppen a hirtelen lezúduló rengeteg esőhöz.

Balaton helyett Tisza-tó

Az MTA nem egyedül végzi a munkát, együttműködnek egyetemekkel, különböző hivatalokkal, sőt vállalatokkal is. A project utolsó szakaszába a politikusokat is bevonnák, hogy ne lepje meg őket túlzottan az a hosszú kívánságlista, amivel majd előállnak. Ahhoz ugyanis, hogy az ingadozó időjárás miatt ne legyen ennyire sérülékeny az ország, jó néhány dolognak meg kell változnia. A kutatások érinteni fogják az energia- és vízgazdálkodást, a turizmust, sőt az egészségügyet is. Olyan kérdésekkel is foglalkoznak majd, hogy a kiszáradó Balaton helyett a Tisza-tavat kellene reklámozni a turistáknak. Ha sikerrel járnak, talán nem fog minden évben akkora meglepetést okozni az aszály, a tiszai árvíz vagy a hirtelen lehulló hó. Magyarországnak rugalmasabban és gyorsabban kell reagálnia az időjárás változásaira - mondta Láng István.