Tavaly 47 ezer ember kapta meg az átmeneti vagy végleges rokkantellátást. Sokan közülük még munkaképes korúak. A rendszerváltás óta sokan kényszerülnek arra, hogy a munkanélküliség elől menekülve, táppénzre vagy rokkantnyugdíjba menjenek. A legtöbben mozgásszervi megbetegedésekkel, gerincbántalmakkal, magas vérnyomással, vagy pszichiátriai panaszokkal indokolják kérelmüket. Bár sokakat elutasítanak, szakértők szerint a leszázalékolások harmada így is indokolatlan.
Rokkantigazolás 150 ezer forintért
Júliusban Miskolcon öt orvost vettek őrizetbe azzal, hogy egészséges embereknek állítottak ki rokkantigazolást fejenként akár 100-150 ezer forintért. Az orvosok és bűntársaik segítségével több százan lettek jogosulatlanul rokkantnyugdíjasok. Az is előfordult, hogy egy egész falu munkaképes korú, teljes felnőtt lakossága nyilvánítatott rokkantnak. Most a rendszer átalakításával az ilyen és ehhez hasonló indokolatlan leszázalékolásoknak akarnak véget vetni.
600 milliós megtakarítást remélnek
Ha a kormány elfogadja az új koncepciót, az orvosok nem azt fogják vizsgálni, hogy mennyire beteg a rokkantnyugdíjazását kérő páciens, hanem azt, hogy még mire alkalmas. Rokkantnyugdíjat csak a súlyosan, visszafordíthatatlanul károsodott betegek kaphatnának. Ha valakiről kiderül, hogy maradtak még fejleszthető képességei, rehabilitációval segítenék, hogy újra munkába állhasson. Amíg ez megtörténik, rokkantnyugdíj helyett úgynevezett rehabilitációs járadékot kapna. Ez a juttatás azonban csak két évig, különösen indokolt esetben maximum öt évig járna. Most a rokkantnyugdíjasok kizárólag pénzt kapnak. Az új koncepció inkább az orvosi, rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtó csomagra helyezné a hangsúlyt. Az új rendszer bevezetésétől egy év alatt 600 millió forint megtakarítást remélnek.
Matalin Dóra