Az ügyészség is újraolvassa a Kaya-ügyet

Lapértesülések szerint a rendőrség után a Fővárosi Főügyészségen is elővették a Fidesz közeli cégek fantomizálásával kapcsolatban folytatott nyomozás korábban lezárt aktáit. Sem a rendőrségen, sem az ügyészségen nem kívántak az illetékesek találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor születhet döntés a nyomozás esetleges folytatásáról.

A főügyészség nem a rendőrségen lévő iratokat kérték be, hanem saját irattáruk anyagát tekintik át újra. Az ügyészség a nyomozást bizonyítékok hiányára, illetve elévülésre hivatkozva szüntette meg, azonban a Népszabadság csütörtöki száma miatt újra leporolták az aktátkat.

A BRFK-n kizárólag olyan szakemberekkel olvastatják újra az úgynevezett Fideszhez közeli cégek fantomizálása miatt különböző bűncselekmények alapos gyanújával korábban elrendelt nyomozások aktáit, akik nem vettek részt ezeknek az ügyeknek a nyomozásában. A Népszabadság értesülései szerint a nyomozók Weisz József nyilatkozata alapján elsősorban azt vizsgálják, adócsalás megalapozott gyanúja miatt elrendelhető-e az eljárás folytatása. Más források szerint az eljárás újbóli elrendelésére leginkább az a kijelentés adhat okot, amely szerint az ügy egyik tanújának állítólag pénzt ajánlottak azért, hogy az érintettek számára kedvező vallomást tegyen a nyomozó hatóság előtt. Ha ez az állítás bizonyítható, alkalmas lehet a hamis tanúzás, illetve az arra való felbujtás megállapítására.

Sem a rendőrségen, sem az ügyészségen nem kívántak az illetékesek találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mikor születhet döntés a nyomozás esetleges folytatásáról. A főügyészségen közölték: miután áttanulmányozták a birtokukban lévő iratokat, konzultálnak a BRFK illetékeseivel, velük együtt értékelik majd a kialakult helyzetet.

Jogászok kétségeiket hangoztatták azzal kapcsolatban, hogy jogszerűen újraindítható-e a nyomozás a fantommá vált cégek ügyében. Korábban, amikor Magyar Bálint még ellenzéki képviselőként csődbüntett alapos gyanúja miatt feljelentést tett a szóban forgó cégeladások miatt, majd a nyomozás megszüntetése ellen panaszt nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre, panaszát azzal utasították el: a hatályos törvények szerint az eljárások folytatására elévülés miatt nincs lehetőség. Polt Péter legfőbb ügyész Magyar írásbeli választ igénylő kérdésére írt levelében is erre hivatkozott. Kérdés, hogy Weisz most tett nyilatkozata mennyiben változtatja meg a jogi eljárással kapcsolatos érveket.

Weisz azt állította a lapnak, hogy 1995-ben ő továbbította faxon többek között Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének másolatát Tasnádi Zsolt vállalkozónak, aki nem fizetett neki végül. A férfi szerint csak 1998-ban, a magyar újságokból értesült arról, hogy az útlevélmásolatokat Fidesz-közeli cégek eltüntetésére használták. Weisz azt nyilatkozta: a botrány kirobbanása után találkozott Tasnádival, aki nem fizette ki neki a kért összeget, viszont megfenyegette, és elmondta, mit kell vallaniuk, ha bárki is kérdezősködik az ügyről. Tasnádi többször is célzott arra, hogy az ügy mögött az akkori kormánypárt, a Fidesz áll - mondta Weisz József.

1995 és 1997 között több - adóssággal és és köztartozással hátrahagyott - Fidesz közeli cég került át ismeretlen körülmények között külföldi magánszemélyekhez, például Kaya Ibrahimhoz és Josip Tothoz, így szabadulva meg tartozásaiktól.