Az Alkotmánybírósághoz kerülhet a gyűlöletbeszéd-törvény

Szerdán egyeztet a két kormányzó párt a büntető törvénykönyv tervezett módosításáról. Az MSZP büntetné a gyűlöletbeszédet, az SZDSZ szerint viszont csak a társadalmi fellépés segít, nem a büntetés. A kisebbik kormánypárt szerdán azt javasolja: érjék el, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérjen az Alkotmánybíróságtól arra vonatkozóan, alkotmányos-e a szólásszabadság ilyen szintű korlátozása.

Az SZDSZ-t Kuncze Gábor pártelnök képviseli a szerdai egyeztetésen. Kuncze az [origo]-nak azt mondta: fenntartják azt a véleményüket, hogy a szólásszabadság korlátozása alkotmányellenes. Mivel azonban az erről folyó vitát csak az Alkotmánybíróság (Ab) zárhatja le, kezdeményezni fogják, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök kérjen előzetes normakontrollt a javaslatról. Ez esetben az Ab-nek 30 napon belül döntenie kellene.

Amennyiben az Ab szerint van lehetőség a büntető törvénykönyv kiegészítésére, akkor egy feltétellel megszavazza az SZDSZ-frakció az MSZP javaslatát. A feltétel, hogy kerüljön ki a szövegből a felsőbbrendűségről szóló rész - mondta Kuncze. Az MSZP javaslata szerint büntetendő, aki "azt állítja, hogy a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás alapján valamely személy vagy a személyek egy csoportja alsóbb- vagy felsőbbrendű".

"A Hegedűs Lóránt pere után sokan gondolhatják, hogy a beterjesztett törvényjavaslat megoldja a problémát, de szerintünk nem fogja" - utalt a szabad demokraták elnöke arra, hogy a MIÉP-es ijfabb Hegedűs Lórántot a napokban felmentette a bíróság a közösség elleni izgatás vádja alól. Hegedűs egy cikkben használta többek között "a Galícia jöttmentek hada" fordulatot, és egy helyütt úgy fogalmaz: "Rekeszd ki őket, mert ha nem teszed meg, ők teszik meg veled!" A jogerős ítélet szerint a református lelkész vádbeli cikke "lehet sértő, meghökkentő, aggodalmat keltő, de bűncselekményt nem valósít meg". "A jelenlegi eszközrendszerrel is fel lehetett volna lépni, ám ez rendre elmaradt" - vélte az SZDSZ elnöke.

Kuncze emlékeztetett hétfői napirend előtti felszólalására, melyben a politikusok felelősségéről beszélt. Megismételte: szerinte azt kell elérni, hogy "ezekkel a gyűlölködő, kirekesztő, rasszista megnyilvánulásokkal szemben azonnal és a leghatározottabban lépjen fel minden magát demokratikusnak tartó párt és politkus. Csak ez az eszköz lehet eredményes hosszú távon." A pártelnök hozzátette: ha ez nem történik meg, akkor a szélsőséges nézeteket vallók azt bátorításnak veszik.

Az MSZP ugyanakkor továbbra is ragaszkodik a gyűlöletbeszéd Btk.-ban történő büntetéséhez. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője szerint a javaslatot akkor is szavazásra bocsátják, ha az SZDSZ nem áll melléjük, hogy lássák: ki mit gondol a kérdésről. Az ellenzéki pártok korábban már jelezték, hogy nem értenek egyet a javaslattal. Lendvai közölte: minden kompromisszumra hajlandóak, de szerintük a Hegedűs-ügy is rávilágít arra, hogy lépni kell.

Az igazságügyi miniszter által beterjesztett javaslatban az áll, hogy akár három évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető az, aki "nagy nyilvánosság előtt valamely nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport avagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre izgat, vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel". Büntethető az is, ha valaki mást nemzeti, faji vagy vallási hovatartozása miatt becsmérel vagy megaláz, illetve ha alsóbb- vagy felsőbbrendűségét hangoztatja.

Kapcsándi Dóra