Primitíveknek kevesebb kártérítés jár, ha ártatlanul ültek börtönben

Országos jelentőségű ügy lett két magyarcsanádi férfi kártérítési peréből, akik azért kaptak kevesebb pénzt az ártatlanul előzetesben töltött hónapokért, mert az orvos szakértő az átlagosnál primitívebbnek ítélte meg őket. Az ügyben eljáró szegedi bíróság elnöke szerint a kialakult bírói gyakorlat szerint hozták meg az ítéletet. A két férfi ügyvédje ugyanakkor úgy véli: épp itt az ideje, hogy változtassanak ezen a gyakorlaton, mert a szabadság hiánya mindenkit megvisel, függetlenül az értelmi képességektől.

A nagy vitát kiváltó kártalanítási ügy 2000-re nyúlik vissza, amikor egy holttestet találtak a Csongrád megyei Magyarcsanád külterületén található egyik tóban. A holttest nyakában egy kővel teli sporttáska volt, a ruházatában semmilyen személyazonosságra utaló iratot nem találtak. A meggyilkolt férfi már hosszabb ideje fekhetett a tóban, három évvel ezelőtt is csak azért találtak rá, mert csökkent a tó vízszintje.

Az ügyben nyomozás indult, és a hatóságok látókörébe került egy helyi fiatalember, aki azért lett gyanús, mert olyan cipő volt a birtokában, amelyet anyagi körülményei nem engedtek volna meg neki, és amely a gyanú szerint a tóban talált meggyilkolt férfi tulajdona lehetett. A rendőrségi meghallgatáson a fiatalember azt mondta, hogy a férfit egy helyi testvérpár ölte meg és rejtette el a tóban.

A két középkorú férfit 2001 elején őrizetbe vették, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A gyanúsítottak mindvégig tagadták, hogy közük lenne a gyilkossághoz. A testvérpár 15 hónapot töltött előzetesben, a bíróság azonban végül 2002 áprilisában felmentette őket. A két férfi jogi képviseletét dr. Kotroczó Béla makói ügyvéd látta el. Az ügyvéd elmondása szerint a felmentéshez hozzájárult, hogy a gyanúsítás alapját szolgáltató fiatalember időközben többször megváltoztatta a vallomását.

A büntetőügy befejezését követően a két férfi kártalanítási eljárást kezdeményezett az állammal szemben, amiért ártatlanul kellett előzetesben maradniuk 15 hónapig. A testvérpár vagyoni és nem vagyoni kártérítés megállapítását kérte a bíróságtól. Előbbit az elmaradt kereset, utóbbit pedig a megalapozatlan előzetes fogva tartás miatt. Vagyoni kártérítésként a napszámosként megkereshető fizetésüket - havi 20 ezer forintot - kérték, nem vagyoni kártérítésként fejenként 2 millió forintra tartottak igényt. A Szegedi Városi Bíróság végül 1,2 millió forintot ítélt meg számukra.

Kotroczó Béla elmondta: önmagában azzal nem volt problémájuk, hogy a kértnél kevesebb pénzhez jutnak ügyfelei, az ítélet indoklását ugyanakkor aggályosnak tartják. A bíróság ugyanis azzal magyarázta a csökkentett összeget, hogy a két férfi az átlagosnál primitívebb személyiségű, és ezért az előzetesben eltöltött hónapok nem okoztak számukra túl nagy pszichés károsodást. Az ítélet indoklásában egész pontosan az áll: "A felperesek az átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag a majd' 15 hónapos elzárást nem élték meg olyan fokú pszichés károsodással, amely indokolná a kereseti kérelmükben előterjesztett kártalanítási összeg megítélését."

Az ügyvéd szerint ehhez hasonló kártérítési perekben nem lenne szabad ilyen szempontokat érvényesíteni, a szabadság hiányát ugyanis senki sem viseli jól. Kotroczó úgy véli, az ilyen ügyekben nem személyiségvizsgálatokra kellene hagyatkozni, hanem világosan meg kell határozni, hogy az ártatlanul fogva tartott embereknek az adott időre mennyi kártérítés jár.

A bíróság épülete Szegeden - csak a kialakult gyakorlatot követték

A Szegedi Városi Bíróság elnöke, dr. Harangozó Attila az [origo]-nak azt mondta: a vitatott ítélet általános bírói gyakorlaton alapul. A bírósági elnök elmondása szerint az ilyen ügyekben vizsgálni kell azt, hogy a felpereseket mennyire viselte meg az előzetesben eltöltött idő, hogyan hatott a társadalmi kapcsolatrendszerükre. Az ügyben eljáró bíró ehhez egy olyan orvos szakértő által készített vizsgálatot használt fel, amelyet még a büntetőeljárás során végeztek el a két férfin. Harangozó közölte: ez az orvos szakértői vizsgálat állapította meg azt, hogy a két férfi az átlagosnál - orvosi értelemben - primitívebb személyiség.

Az elnök hozzátette: nem az egyének beosztásától, foglalkozásától függ az, hogy a bíróság mekkora nem vagyoni kártérítés állapít meg az ilyen ügyekben. Ha az orvos szakértői vizsgálat egy kétkezi munkás esetében nagyobb pszichés kárt állapít meg, mint egy egyetemi professzor esetében, akkor az előbbi nagyobb kártérítés kaphat, függetlenül a társadalmi helyzetétől - jegyezte meg Harangozó.

A bírósági elnök beszélt arról is, hogy megdöbbentőnek tartja az olyan sajtóhíreket, amelyek úgy írják le az esetet, mintha a bíróság azért ítélt volna meg csökkentett kártérítést, mert a két érintett férfi roma származású. Harangozó határozottan visszautasítja az ilyen megközelítést, mondván, hogy a bírósági eljárás során semmilyen formában nem merült fel az, hogy a felperesek milyen származásúak.

A magyarcsanádi testvérpár fellebbez az ítélet ellen. Ügyvédjük elmondta: a két férfi először nem akart jogorvoslatot kérni, mert minél hamarabb szükségük lenne a pénzre. Kotroczó ugyanakkor hozzátette, miután ilyen nagy port vert fel az ügy, meggondolták magukat. Az ügyvéd szerint azért is fontos fellebbezni, mert így a bíróság alkalmat kaphat arra, hogy felülvizsgálja a jelenlegi gyakorlatot. Kotroczó hozzátette: lehet, hogy a mostani ügyben egy kialakult bírói gyakorlat szerint hoztak ítéletet, de attól még nem biztos, hogy ez a gyakorlat megfelelő.

Pethő András