"Tiltakozom a független magyar bíróság ítéletének kétségbe vonása ellen, mert ebben a magyar társadalom anarchiába döntésének kísérletét látom megvalósulni" - áll a MIÉP aláírásgyűjtő ívén. "Nem tűrjük el, hogy az országot a megfélemlítésbe kergessék" - mondta Csurka István az MTI-nek. Az aláírási ív szerint "a Mazsihisz és köre (...) lázadást szít a bíróság ellen". Csurka István elmondta: "minden tisztességes, a valódi és teljes, igazi demokráciát féltő állampolgárt" megkérnek arra, hogy kézjegyével járuljon hozzá "az eddigi korlátozott szabadság fenntartásához". "Rendet akarunk, nem engedjük, hogy a gátlástalanok, a söjtöri zabálók, a mindenre antiszemitizmust kiáltók zűrzavarba döntsék az országot" - olvasható az aláírásgyűjtő íven.
Csurka kezdeményezését a Legfelsőbb Bíróság elnöke felhívását előzte meg. Lomnici Zoltán kedden ugyanis kedden felhívást tett közzé "a jogállamiság védelmében", mert szerinte az elmúlt hetek vitákat kavaró bírósági ítéleteit kifogásoló közéleti személyiségek és politikusok "a bírók alkotmányos jogait sértik". Lomnici Zoltán név szerint megemlítette a kisebbségi ombudsmant, Kaltenbach Jenőt, aki szerinte állást foglalt egy nem jogerős ítélettel kapcsolatban, és ezzel az LB elnöke szerint befolyásolhatja a másodfokú bíróságot. A kisebbségi ombudsman egyébként nem kívánta kommentálni azt a bírói döntést, amelyben primitív személyiségükre hivatkozva kevesebb kártérítést ítéltek meg két, ártatlanul bebörtönzött romának Szegeden, ezért csupán általánosságban beszélt a bírói gyakorlatról, hogy az mennyire támaszkodik az alkotmányra. Lomnici élesen bírálta Tamás Gáspár Miklós filozófust is, aki egy cikkben a Hegedűs-ítéletet kapcsán erősen kritizálta a bírói kart.
A Fővárosi Ítélőtábla november 6-án jogerősen felmentette ifjabb Hegedűs Loránt református lelkészt a közösség elleni izgatás vádja alól. Az eljárás egy 2001-ben megjelent cikke miatt indult a volt MIÉP-es képviselő ellen, amelyben a "galíciai jöttmentek" kirekesztésére szólított fel. "Kétségtelen, hogy a magyarországi zsidóság Galíciából származó részére sértő, lealacsonyító lehet a (...) cikk, de bűncselekményt nem valósít meg" - szögezte le a bíróság.
Az ítéletet "megdöbbenéssel vette tudomásul" az MSZP elnöke, Kovács László is. A bíróság felmentő ítélete az SZDSZ-re is nagy hatással volt: eddig ellenezték a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos törvénymódosítást, mondván a jelenlegi eszközökkel is fel lehet lépni a rasszisták ellen, de most már hajlandóak a szigorításra. Az ítélet miatt fizetett hirdetésben tiltakoztak politikusok, újságírók, közéleti szereplők és magánemberek két országos napilap november 8-ai számában. Kifogásolta a döntést az Országos Cigány Önkormányzat és a Magyarországi Zsidó Hitközségek is.