A lakosság közel fele elutasítja a Hegedűs-ítéletet

Ifj. Hegedűs Lóránt felmentéséről a megkérdezettek 69 százaléka értesült, és 41 százalék utasítja el - derült ki a Marketing Centrum múlt hétvégén készített felméréséből. Ennél jóval nagyobb arányú - 80 százalékos - az elutasítása annak az ítéletnek, amelyik kisebb kártérítést ítélt meg egy roma testvérpárnak, mert egy szakértő szerint személyiségük az átlagosnál primitívebb.

Csak kissé ártottak a bíróságok tekintélyének az utóbbi hetekben napirendre került ügyek - derül ki a Marketing Centrum múlt hétvégén ezer ember telefonos megkérdezésével készített felméréséből, melyet a Népszabadság közöl. Ifj. Hegedűs Lóránt felmentéséről a megkérdezettek 69 százaléka értesült, és 41 százalék utasítja el az ítéletet. A Fidesz hívei az átlagosnál nagyobb arányban fogadják el az ítéletet, míg a diplomásokban és az idősebbekben inkább keltett ellenérzéseket. A megkérdezettek 56 százaléka szigorítaná a gyűlöletkeltő, kirekesztő közbeszéd jogi szabályozását, 27 százalék nem, mert ez korlátozná a szólásszabadságot.

A szegedi bíróság döntésének indoklásáról - két ártatlanul fogva tartott roma férfi azért kapott kevesebb kártérítést, mert "személyiségük primitívebb az átlagosnál, így a börtön kevésbé viselhette meg őket" - 79 százalék elutasítóan vélekedik. Kiderül az is: a szegedi ítélet lényegesen többet ártott a bíróságok megítélésének, mint ifj. Hegedűs felmentése.

A válaszadók 34 százaléka gondolja úgy, hogy a politikusoknak, az értelmiségnek, az ügyvédeknek és a magánszemélyeknek is joguk van kritizálni a bíróságok ítélkezési gyakorlatát. A legtöbben a politikusokat tartanák távol a bírák bírálásáról. A miniszterelnök levelével a válaszadók kétharmada (67 százalék) értett egyet, többen, mint Lomnici Zoltán felhívásával (46 százalék). A kormányfő azt írta: "nincs demokrácia akkor, ha bárki kirekesztésre hívhat, hivatalos okiratban primitívnek nevezheti embertársát". Az ellenzékiek többsége is egyetért a miniszterelnökkel (58 százalék).

A négy ombudsman közben közös állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezik, az állampolgári jogok biztosai nyolcéves működésük során tiszteletben tartották hatáskörük korlátait és a bírói függetlenséget is. Ezzel mintegy válaszoltak a legfőbb bírónak, aki a kisebbségi biztost bírálta, amiért az túllépte volna hatáskörét. Kaltenbach Jenő a szegedi roma testvérpár ítélete kapcsán fejtette ki: az alkotmány alapján nem lehet különbséget tenni ember és ember között. Az ombudsman ugyanakkor kitart amellett, hogy magát az ítéletet nem kommentálta, de Lomnici Zoltán részben miatta adta ki az igazságszolgáltatás függetlenségéért aggódó felhívását.