Sok kereskedőhöz még el sem jutott az a júliusi rendelet, mely az élelmiszereket árusító boltokra vonatkozik, pedig bizonyos rendelkezései már életbe is léptek, be nem tartásuk esetén akár több százezer forintos bírság is kiszabható. Az üzletvezetők közül sokan arra panaszkodnak, hogy nem tudnak az őket érintő rendeletek megváltozásáról, a hatóság álláspontja azonban az, hogy aki vállalkozásba kezd, ezt követően magának kell tájékozódnia a rá vonatkozó új szabályokról és gondoskodni azok betartásáról.
A rendelet számos adminisztratív kötelezettség mellett olyan feltételeket is támaszt, melyeket a 30-40 négyzetméteres kisközértek helyhiány miatt sem tudnak megvalósítani. Például hideg-meleg folyóvizes zuhanyzóhelyiséget kell biztosítani a bevásárlókosarak tisztítására, és a gyümölcsöt, zöldséget, tojást a többi árutól elkülönített raktárhelyiségben kell tárolni. "Nincs hely a raktárban arra, hogy külön zöldségraktárat alakítsak ki, ezért jövőre inkább nem árulok zöldséget, ha ilyen szigorúan veszik az előírásokat" - mondta egy budai vegyesbolt üzletvezetője.
Nagy anyagi megterhelést jelent majd a kisboltok tulajdonosainak a kártevők elleni védekezés: erre külön programot kell kidolgozniuk, amit egy esetleges ellenőrzésnél fel kell mutatniuk. Ebben szerepelnie kell, hogy utoljára mikor és melyik profi kártevő-mentesítő cég végezte az irtást, emellett térképen kell bejelölniük, hol találhatók az üzletben a kártevő-csapdák. A rágcsálóirtást évente legalább kétszer meg kell ismételni, megelőzésszerűen.
A bolti dolgozóknak nemcsak megfelelő, tiszta munkaruhát kell hordaniuk, hanem ahol szükséges, védőruházatot - haj- és szakállvédőt, maszkot, nyakvédőt kell felvenniük. Egy védőruhát az időnként megjelenő ellenőrnek is biztosítania kell az üzletvezetőnek. A dolgozókra vonatkozó szabályok között szerepel az is, hogy "élelmiszer-előállítás és -forgalmazás közben tilos köpködni, rágógumit rágni". A rágógumival kapcsolatban az ÁNTSZ munkatársa az [origo]-nak elmondta: a köhögéshez hasonlóan a rágózással is növelik az eladók a baktériumok terjedésének kockázatát.
A rendelet legtöbbet támadott pontja, hogy nem csak az élelmiszer-ipari egységeknek, hanem az élelmiszer-forgalmazóknak is kötelező lesz kidolgoznia az úgynevezett Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) rendszert, ami azt jelenti, hogy minden boltvezetőnek írásban kell rögzítenie az élelmiszerek tárolásának, forgalmazásának menetét, annak veszélyeit - hol sérülhet, károsodhat az étel, és végül jegyzőkönyvet készítenie a működő rendszerről, annak ellenőrzéséről. A Kereskedelmi és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége szerint ezt az elvárást szinte lehetetlen teljesítenie a néhány főt alkalmazó kiskereskedéseknek. Az érdekvédő szervezet ezügyben tárgyalást kezdeményezett az érintett minisztériumokkal, hogy könnyítéseket próbáljanak elérni. Ugyanakkor kidolgoznak egy mintarendszert, melyet a boltok átvehetnek. A boltosoknak segítségül szolgáló minta várhatóan a héten elkészül, a szervezet tagjai ingyen megkapják.