"Egyetértettünk abban, hogy a gyűlöletbeszéd nem kívánatos jelenség, és mindent el kell követni a visszaszorítása érdekében" - közölte Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke Mádl Ferenc köztársasági elnökkel való egyeztetése után. Hozzátette: abban is egyetértettek, hogy nem feltétlenül a büntetőjog a legmegfelelőbb eszköz erre, hanem az elhatárolódás.
Az előzetes normakontrollra vonatkozó kérésre Mádl azt válaszolta: a konkrét szöveg ismeretében dönt csak. Amennyiben alkotmányossági aggályai merülnek fel, az Alkotmánybírósághoz fordul - idézte Kuncze a köztársasági elnököt. Mádl csak azután kapja meg a szöveget, hogy a parlament elfogadta azt.
Újságírói kérdésre az SZDSZ elnöke megjegyezte: frakciója számára nem írnak elő kötelező szavazást, mindenki a lelkiismerete szerint dönthet a kérdésben. Szerinte körülbelül a frakció kétharmada fogja megszavazni a módosított előterjesztést.
Kuncze szerint azonban továbbra is a legfontosabb számukra, hogy az Alkotmánybíróság döntsön a törvényről. Emlékeztetett arra, hogy Bárándy Péter igazságügyi miniszter megígérte: ha a parlament elfogadja a törvényt, maga is kérni fogja Mádltól, hogy kérjen előzetes normakontrollt.
"A köztársasági elnök szerint az elmúlt hetek vitái több alkotmányossági kérdésre, a véleménynyilvánítás, az emberi méltóság védelmének problémáira is ráirányították a figyelmet. Mádl Ferenc bízik abban, hogy a társadalmi párbeszéd útján Magyarországon is a kulturált, európai közbeszéd válik elfogadottá, amelyben nincs helye a kirekesztésnek, a gyűlölet szításának, mások emberi méltósága megsértésének" - tudatta a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnöke a találkozó után kiadott közleményében, hozzátéve: Mádl Ferenc a találkozón elítélte, káros jelenségnek nevezte a kirekesztést, a gyűlöletkeltés minden formáját.