"Egész nap itt állok. Alig várom, hogy jöjjön a reggel, már jövök is ki az utcára" - mondja a keszthelyi Rákóczi téren, a város egyik főterén lévő zöldséges mellett magányosan álló középkorú férfi. Máté Domokos gyerekkora óta beteg, mindkét szemén szürke hályog van. Elhelyezkedni betegsége miatt soha nem tudott, úgyhogy 23 800 forintos rokkantnyugdíjából él évek óta.
Máté tizenhárom évig egy egyszobás lakásban lakott a keszthelyi Rákóczi tér egyik mellékutcájában, egy jó állapotú házban. Négy éve kilakoltatási eljárást indítottak ellene, mert közel 98 ezer forintos köztartozása volt. Máté azonban a bírósági eljárás alatt összeszedte a pénz felét ismerősöktől, rokonoktól, amit ki is fizetett, így akkor nem lakoltatták ki. Mint mondja, a pénz fennmaradó részét is visszafizette azóta.
Idén nyáron azonban mégis mennie kellett. Máté szerint semmivel nem indokolták meg, hogy miért rakják ki a lakásból. Idén július 6-án megjelent nála "két rendőr, meg egy-két bizonyos személy" és azt mondták neki, hogy pakoljon ki, nem maradhat tovább. Ahogy emlékszik, azt mondták, mennie kell, mert "rosszhiszemű". Máté nem tudja, hogy mire értették ezt, mert saját bevallása szerint semmilyen tartozása nincs már.
Úgy véli a valódi ok, hogy sokan szemet vetettek a lakásra, ahol élt. A kilakoltatás után a polgármesteri hivatal kiutalt neki egy lakást a szomszédos Cserszeg utca egyik házában. Máté szerint azonban az a lakószoba "disznóknak való, nem embereknek. Egy állatot nem lehet egy ilyen lakásba berakni".
A házat látva, érthető, hogy miért az utcán és nem otthon tölti napjait Máté. Az udvar elképesztő állapotban van. Több lakásnak se ajtaja, se ablaka. A házak teteje omladozik, a cserepek foghíjasak, az eresz pedig mindenhol le van szakadva. A vécé nem működik, így az udvaron mindenhol emberi ürülék és használt vécépapír ázik az esőben.
Hat lakóhelyiség található az udvarban, ezek közül azonban csak három felel meg - úgy, ahogy - embereknek. Ezek közül csak az egyik lakott, kettő üresen áll. "Patkányok is vannak. Kint volt a köjál, azt mondta lakhatatlan az épület, de nem tudnak mit csinálni" - panaszkodik az udvarban lakó fiatalasszony, aki három gyerekét neveli a siralmas körülmények között. "A tizenegy éves lány szégyelli az apja előtt, hogy fürödjön, pedig még nem is tollas. A gyerekeimnek vödörbe kell kakálniuk, mert a vécé nem működik" - magyarázza a helyzetet.
A lakószoba, amit Máté Domokos kapott alig 6-7 négyzetméter. Ablak, szellőzőnyílás nincs rajta, az összetákolt ajtó pedig szinte egyáltalán nem véd a hidegtől és a széltől. A szoba lakhatatlan, mert csak be vannak szórva bútorai és zsákjai, amelyekben személyes tárgyai vannak. "Nem igaz, hogy Keszthelyen csak ez az udvar van" - bosszankodik Máté, bár, mint mondja, ezzel is beérné, ha megkapná az egyik nagyobb - 20-25 négyzetméteres - lakást, amelybe legalább egy kis fény jut. "Összeszednék egy-két embert, aztán kicsit megcsinálnánk, kimeszelnénk".
Ezért - mint mondja - kérte is az önkormányzattól, hogy utalják ki neki az egyik üresen álló lakást, amelyből Máté szerint húsvétkor költöztek ki a lakók, mert a családapa öngyilkos lett. A kis szobakonyhát láthatóan hónapok óta nem lakják, az önkormányzat mégis elutasította Máté kérelmét. Az írásos határozat szerint azért, mert az önkormányzatnak és a városüzemeltetőnek nincs tudomása róla, hogy a lakás megürült volna.
Takács Jánosné, a keszthelyi városüzemeltető lakásosztályának vezetője szerint minden törvényesen történt Máté Domokos ügyében. Közel 100 ezer forintos lakbér és közüzemi díjhátralék miatt lakoltatták ki a férfit, több felszólítás után. Bár lehetővé tették számára, hogy méltányossági alapon 12 havi részletfizetéssel teljesítse az elmaradást, nem fizetett. Ezután felszólították, hogy hagyja el a lakást 30 napon belül, mivel azonban ez nem történt meg, érvényt szereztek a kilakoltatási határozatnak.
Takács szerint nem csak a keszthelyi, hanem a másod fokon eljáró Zala megyei bíróság is az önkormányzatnak és a városüzemeltetőnek adott igazat, így jogos volt a kilakoltatás. Kérdésünkre, igaz-e, hogy az ügy kezdetekor Máté Domokos egy összegben rendezte tartozásának közel felét, 49 ezer forintot, Takács azt válaszolta: ez igaz, de a bíróság már 10 ezer forintos tartozás esetén is kezdeményezheti a kilakoltatást.
Takács az [origo]-nak kijelentette: a tulajdonos önkormányzatnak ilyen esetekben nincs elhelyezési kötelezettsége, mégis méltányosan jártak el, amikor biztosították Máté Domokos elhelyezését és kiutalták neki az új lakóhelyet a Cserszeg utcai házban. Azt ugyan Takács is elismerte, hogy ennek a lakószobának a "komfortfokozata kisebb", azonban szerinte már az is eredmény, hogy Máté nem lett hajléktalan. Ráadásul - mint mondta - úgy tudja, hogy Máténak nem is a körülményekkel, hanem a lakókkal van problémája. Takács úgy vélte, hogy ha az önkormányzati képviselőtestület ezt a kis lakószobát utalta ki a férfinek, akkor "nincsen semmi jogalapja válogatni". "Nem embernek való, de mégis laknak ott emberek" - mondta.
Máté a problémák ellenére nem szívesen menne el. Születése óta Keszthelyen él, saját bevallása szerint nem tudná elhagyni a várost. "Mindenütt jó, de a legjobb otthon" - mondja, bár végső elkeseredésében bármire hajlandó lenne, hogy javítson embertelen helyzetén. "Megmondtam, ha nem segítenek télig és találok egy üres lakást, fel fogom törni. Nem akarom ezt megcsinálni, mert nem akarok rosszat magamnak, de ha nem lesz más, megteszem".
Sáling Gergő