A felek meghallgatását követően elhalasztották a tárgyalást abban a perben, melyet a Népszava indított a Magyar Rádió, illetve annak elnöke ellen. A napilap azért kér helyreigazítást, mert Kondor Katalin rádióelnök, a lapban állítólagos ügynökmúltjáról megjelent írásra reagálva egy nyilatkozatban pártlapnak és a K&H-botrány érintettjének nevezte az újságot. Kondor kijelentései megjelentek a rádió internetes honlapján, és a felperes szerint több alkalommal el is hangzottak a Kossuth rádió híradásaiban.
Ez utóbbi állítását azonban nem tudta bizonyítani a Népszavát kiadó Editorial Kft. képviselője. Mint elmondta, azért, mert a napilapnak nem sikerült megszereznie a kérdéses műsorok felvételeit attól a médiafigyelő cégtől, amellyel szerződéses kapcsolatban állnak. Az ügyvéd ezért azt kezdeményezte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérdéses műsorok hangkazettán való beszolgáltatására.
Az alperes képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem őket terheli annak bizonyítása, hogy a kérdéses megjegyzések valóban elhangzottak adásban vagy sem. elismerte ugyanakkor, hogy a közlemény szó szerint megjelent a rádió honlapján. A rádió képviselője bizonyítékként benyújtotta az aznap a rádióban beolvasott hírek szövegét, illetve az MTI-ben, valamint a Népszabadság és a Magyar Hírlap internetes kiadásaiban megjelent híradásokat a rádióelnöki közleményről.
Pataky Ádám bíró végül úgy döntött, hogy december 11-re halasztja a tárgyalást, és kötelezte a Népszava képviselőjét, hogy amennyiben az alperes által benyújtott szövegekhez képest más elhangzását állítja, abban az esetben ezt igazolja is.
A per elején vita tárgyát képezte a jogképesség, mivel a két felperes közül a másodrendű a Népszava szerkesztősége volt, ám a szerkesztőség jogképességét az alperesek megkérdőjelezték. A bíróság végül egy végzést adott ki, miszerint nem lehet a felperesek között a szerkesztőség, mivel egy sajtószervezet szerkesztőségének csak alperesként van jogképessége.
Hasonlóképpen elbocsátották a perből a másodrendű alperest, Kondor Katalint, akinek perben tartására a felperes sem tartott igényt, a bíró indoklása szerint pedig személyében nem megfelelő alperest pereltek. A Népszavát kiadó társaságnak pedig tízezer forint perköltséget kell megfizetnie a rádióelnök képviselőjének.