Elfogadták a társasházakról szóló törvényt

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta az új társasházakról szóló törvényt, amely szerint a lakók egyszerű többségének akarata is elég lesz egy-egy nagyobb döntéshez. Így várhatóan könnyebben megszületnek a döntések a felújításokról és a közös költségről is. Az eddig érvényben lévő szabályok szerint csak a lakók minősített többsége dönthetett a fontos ügyekben. A javaslat tárgyalása során nagy vita volt amiatt, hogy csak egy kerettörvényt fogadjanak el, vagy mindenre kiterjedő, részletes szabályozás szülessen.

A parlament 191 igen, 166 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a társasházakról szóló törvénymódosítást hétfőn. A törvénymódosítás - az előterjesztők szerint - a társasháztulajdon létesítését és biztonságos fenntartását, társasházak szakszerű és biztonságos működését, valamint a tulajdonosok érdekeinek érvényesítését szolgálja.

A kormány szerint elsősorban a társasházak működési zavarai miatt szükséges módosítani a társasházi törvényt. Jelenleg ugyanis egy vagy két lakó is meg tudja akadályozni, hogy egy ház beadjon egy pályázatot vagy felújítsa az épületet. A parlament elé hétfőn zárószavazásra kerülő javaslat szerint azonban a minősített többség helyett már az egyszerű többség - azaz 50 százalék plusz egy szavazat - is dönthet a fontos kérdésekről.

Hatékonyabbá válik a hátralékok rendezése is: az új törvény elfogadása után ugyanis ha valaki el akarja adni a lakását, előbb a közös képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az eladó tartozik-e háznak. Így a jövőben nem fordulhat például elő, hogy a tartozást az új lakóval akarják kiegyenlíttetni. Annak a lakónak a lakására pedig, aki legalább hat hónapi közös költséggel tartozik, könnyebb lesz a lakására jelzálogot bejegyezni.

Lényeges változás továbbá, hogy a hatlakásosnál nagyobb társasházaknak szervezeti és működési szabályzatot kell elfogadniuk, amelyben rögzítik többek között a hatásköröket, a közös költség viselésének szabályait és a házirendet. Ebben kellene például rögzíteni, hogy lakhat-e a házban kutya vagy macska, hány órától nem szabad takarítani vagy a lakásban fúrni-faragni.

Azoknak a közös képviselőknek pedig, akik vállalkozóként látják el feladatukat, szakképesítést kell szerezniük. A magánszemélyeknek ezt szintén előírhatja a társasház. Az új törvényben rendezik a gondnoki lakások tulajdoni helyzetét is: a gondnoki, házfelügyelői lakások közös tulajdonba tartoznak a törvény elfogadását követően.

Az új szabályozás január elsejével lép életbe. A már bejegyzett társasházaknak egy év áll ezt követően a rendelkezésükre, hogy módosítsák az alapszabályukat vagy újat alkossanak.

A javaslatról nagy vita volt az ellenzék és a kormányoldal között. A fő ellentét az volt, hogy kerettörvény szülessen-e vagy mindenre kiterjedő, részletes szabályozás szülessen-e. Az MSZP a kerettörvényt támogatta, azzal az indokkal, hogy a társasházak szabályozása - amelyek a lakások negyedét teszik ki - nagyon bonyolult, ezért a részletkérdéseket az adott társasháznak kell szabályoznia. A törvényjavaslathoz 291 módosító javaslat érkezett, a a lakásmaffia-tevékenységet vizsgáló parlamenti albizottság például egy egész módosító csomagot nyújtott be. A kormány azonban a módosítóknak csak egy elenyésző hányadát támogatta.

Az MSZP-s Filló Pál, aki maga is 127 módosító javaslatot nyújtott be, az [origo]-nak azt mondta: szerinte végül egy jó törvény születik, ha megszavazza az Országgyűlés. Ezt azzal indokolta, hogy számos vitatott kérdést rendez az új jogszabály. Fillló egyedül azt hiányolta, hogy a kormány és a parlamenti többség sem támogatta azt a javaslatot, miszerint az ügyészség felügyelje a társasházak működését.

"A társasházakról szóló törvényjavaslat felületes, megkerüli a lényegi problémákat, és elodázza a helyes megoldásokat, továbbá nem nyújt védelmet a lakásmaffiával szemben" - mondta Kosztolányi Dénes fideszes képviselő hétfői sajtótájékoztatóján.

Frakciótársa, Szentgyörgyvölgyi Péter azt rótta fel a kormánynak, hogy a közös képviselők érdekvédelmi szervezetével való egyeztetés nélkül nyújtotta be a parlamentnek a törvényjavaslatot. Arra kérte a kabinetet, hogy vonja vissza az előterjesztést. Reményét fejezte ki, hogy ha a kormány ezt mégsem teszi meg, a parlamenti többség leszavazza a szerinte alkalmatlan javaslatot.