A legborzalmasabb felvétel a Népszava címlapján jelent meg, ahol egy nagy színes képen láthatunk két hullát, közülük az egyiknek a feje mintegy másfél méternyire hever a testétől. A Népszabadság címlapján egy szintén nagyméretű színes felvételen még több hulla található (három), viszont a leszakadt fej nincs a képen. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet is azt a Reuters-képet közölte, mint amelyet a Népszabadság és a Népszava, viszont jóval kisebb méretben. Valamennyi kép a moszkvai robbantásos merényletről készült.
"Nem fogadható el, ha valamely lap olyan felvételeket közöl, ahol a halottak felismerhetőek" - mondta a Magyar Újságírók Országos Szövetség etikai bizottságának elnöke, Halák László, aki szerint a Népszava kegyeleti jogokat sérthetett. A nyári siófoki buszbaleset után a bizottság állásfoglalást adott ki, amelyben felhívta a szerkesztőségek figyelmét, hogy tartsák be a katasztrófák, bűncselekmények áldozatainak személyiségi és kegyeleti jogait, és ne közöljenek olyan fotókat, amely ezt megsértheti. "Nem a fotóriportereket kell korlátozni a munkájuk során, hanem a szerkesztőknek kell önmérsékletet tanúsítaniuk" - mondta Halák László, aki szerint a Magyar Hírlapban közölt fotó bár szörnyű, de elfogadható, mivel az áldozatok nem felismerhetőek. Amennyiben valaki bejelentést tesz az etikai bizottságnál, akkor vizsgálatot indítunk - jelentette ki az elnök.
A Népszava képszerkesztője kérdésünkre elismerte, hogy durva a megjelent fotó, de mint mondta, ennek megjelenéséről a vizuális szerkesztő döntött. Kis Zoltán vizuális szerkesztő megkeresésünkre csak annyit közölt, hogy csak az esti órákban tud rendelkezésünkre állni, mivel addig egy szabad fél perce sincsen. "Reméljük, hogy nem lesz többé alkalmunk ilyen borzalmas fotók közlésére" - sajnálkozott Dési János főszerkesztő-helyettes.
Az adatvédelmi ombudsman 1999 augusztusában egy állásfoglalást tett közzé a televíziós hírműsorok szerkesztőségeinek, mivel riportjaikkal akkortájt számtalan esetben megsértették az áldozatok, hozzátartozók és a gyanúsítottak személyiségi jogait. Ebben Majtényi László akkori adatvédelmi biztos (többek között) a következő ajánlást hozta: "A bűncselekmények, balesetek, természeti és ipari katasztrófák áldozatai és hozzátartozóik személyes adatainak nyilvánosságra hozatala előtt az érintetteket jogaikról úgy kell tájékoztatni, hogy e tájékoztatás birtokában megalapozott, személyes döntést hozhassanak."