Bár újabb, a korábbi ülésekhez mérhető botrányos jelenetekre nem került sor, csak néhány heves, személyeskedő szóváltás tarkította a brókerbizottság szerdai ülését, érdemi munkát ezúttal sem végeztek a képviselők a testületi ülésen a két oldal közötti nézeteltérés és kompormisszumképtelenség miatt.
Így most sem tudtak semmilyen kérdésben megegyezni az ellenzéki és a kormánypárti politikusok. A személyeskedő megjegyzésekkel, közbeszólásokkal tarkított ülésen mindkét oldal a korábban már ismertetett álláspontját ismételte meg lényegében, a bizottság tagjai semmilyen kérdésben sem tudtak megegyezni, egyik fél sem volt hajlandó kompromisszumokra. Font Sándor (MDF) pedig még egy elefántos viccet is elmesélt, de ezzel sem sikerült feloldani a kormányoldal és az ellenzék közötti feszültséget és alapavető véleménykülönbséget.
Így az októberben megalakult testületnek továbbra sincs vizsgálati ütemterve és a következő ülés napirendjéről sem tudtak megegyezni. Wiener György, a bizottság MSZP-s alelnöke az ülés után azt mondta az [origo] kérdésére, nem lát esélyt arra, hogy érdemi munkát tudjon végezni a testület, nem várható fordulat a bizottság munkájában. Az alelnök szerint az ülés inkább hasonlított két párhuzamos sajtótájékoztatóra, mint egy vizsgálóbizottsági ülésre. Mindkét fél a másikat okolja a kialakult helyzetért.
Demeter Ervin, a testület fideszes elnöke ismételten közölte, hogy a brókerbotrányban több kormányhoz közel álló személy is érintett lehet. Ezért szerinte meg kell hallgatni Csillag István gazadsági és László Csaba pénzügyminisztert az ügyről. Szijjártó Péter (Fidesz) jelezte, hogy Csillag István gazdasági és László Csaba pénzügyminiszternek írásban már feltettek több kérdést is, elsősorban az Állami Autópálya-kezelő Rt. 4 milliárdos ÁFA-évisszaigénylési ügyével kapcsolatban kérnek tájékoztatást.
Tóth Károly (MSZP) az ÁAK érintettségével kapcsolatban azt közölte, hogy a cég már 2000-ben felhasznált szabálytalanul közpénzeket: az rt. átmenetileg szabad pénzeszközöket nem a jogszabályi előírások szerint fektették be. Tóth összesen 43 alkalmoról tud, amikor közpénzeket forgattak meg pénzintézetek, először a Konzumbank kapott erre megbízást - mondta a szocialista politikus. Tóth úgy tudja, a tranzakciók fölött a pénzügyi felügyelet tudatosan szemet hunyt, mert csak képletes bírságokat szabtak ki.
Tóth közölte azt is, hogy a PSZÁF mellett az ügyészség is vitathatóan járt el az ügy vizsgálatakor. Szerinte az ügyészség kiszivárogtatott az ellenzék számára kedvező információkat. A PSZÁF vezetője, Szász Károly pedig tudatosan Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter, fideszes képviselő utasításait követte, emiatt átalakult a felügyelet készülő jelentése.
Tóth Károly Polt ás Szász mellett felvetette a testület elnöke, Demeter Ervin felelősségét is az ügyben. Demeter szerinte még titkosszolgálati miniszterként nem intézkedett a pénzmosási ügyek vizsgálatáról, pedig ezek 2001 őszén, Demeter minisztersége alatt kezdődtek. Demeter erre azt közölte, hogy ez nem is a miniszter feladata, hanem a titkosszolgálatokat közvetlenül irányító főigazgatóké.
Az MSZP-s képviselő közölte azt is, hogy a testületnek meg kellene hallgatnia a nyomozás eddigi fejleményeiről Polt Péter legfőbb ügyészt és Salgó László országos rendőrfőkapitányt. A nyomozó hatóságok beszámolói nélkül szerinte – és a többi kormánypárti képviselő szerint - ugyanis nincs értelme a bizottság további munkájának.
Font Sándor (MDF) és Demeter Ervin szerint viszont nem szabad egy folyamatban lévő büntetőügybe beavatkozni és meghallgatni a nyomozó hatóságokat. Font szerint Polt meghallgatása olyan lenne, mintha dobbal akarnának verebet fogni: az ügy érintettjeit figyelmeztetnék az elmondottakkal, meghiúsulhatna az eljárás. Demeter szerint ehelyett a testületnek azt kell tisztáznia, mi történt a brókerbotrányban elsikkasztott 20 milliárd forinttal, különösen az ügyben forgó közpénzekkel.