Kehidakustány településen panzió és étterem építése céljából adta be pályázatát Garami István vállakozó, aki a Széchenyi-terv keretében vissza nem térítendő támogatást igényelt és kapott 2001 tavaszán 22,5 millió forint értékben, amelynek az első felét folyósították is, a második fele pedig a pénzügyi elszámolás végén járt volna.
A kormányváltás után átvizsgálták a Széchenyi-terv szerződéseit, és felfedezték, hogy a vállalkozó megsértette a Gazdasági Minisztérium 2001 januárjában hozott rendeletét, mely szerint "a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez támogatás nem nyújtható". Ez a pályázati kiírásnak is feltétele volt.
Az építési napló szerint a munkálatok már március 20-án kezdődtek, a pályázatot pedig április 5-én nyújtották be. Ennek ellenére 2002 januárjában a támogatás első felét (11,25 millió forintot) megkapták. A nagy összegű támogatás megítélése és kiutalása miatt helyszíni ellenőrzést végzett a gazdasági tárca egyik szerve tavaly októberben, ahol megállapították, hogy a beruházás az építési napló tanúsága szerint már a pályázat beadása előtt elindult, ez pedig egy 1998 decemberi kormányrendeletet, a már idézett miniszteri rendeletet és a pályázati kiírásban foglaltakat sértette. Ezért a gazdasági tárca (idén júniusban) a szerződést felmondta és megtette a jogi lépéseket a már kifizetett támogatás és kamatainak visszaszerzésére.
Garami István azt állítja, hogy az alvállalkozója a tudta és beleegyezése nélkül vonult fel az engedélyezett időpont előtt a terepen, és végzett különböző munkálatokat. Ezért Csillag István miniszterhez fordult, hogy ügyükben gyakoroljon méltányosságot. A miniszter válaszában azzal utasította el mindezt (a tárca ellenőrzési főosztálya által végzett újabb ellenőrzés után), hogy "a hivatkozott jogszabályok nem adnak felmentést arra, hogy a jogszabályi tilalmak alól méltányossági alapon felmentést adjak."
A vállalkozó ezután a miniszterelnöknek is írt levelet, amelyben kérte segítségét, hogy részletekben fizethessék vissza a visszakövetelt támogatást, valamint mentesüljenek a kamatok megfizetésétől. A titkárságától azt a választ adták, hogy a kérdés nem tartozik a kormányfő hatáskörébe, a konkrét esettől elvonatkoztatva - általánosságban a következőket írták: "Ma Magyarországon piacgazdaság van, a vállalatok, vállalkozások a nyereségességükből, a piaci versenyképességükből élnek meg. Az adófizetők pénzét veszteséges vállalkozásokba ölni több mint pazarlás. Nemcsak azért mert az adófizetők pénze máshol jobb helyen lenne (pl. egészségügy, oktatásügy, szociálpolitikai kiadások), hanem mert a veszteséges vállalkozások támogatása az elavult, korszerűtlen termelési struktúrák konzerválását is jelenti egyben. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország minél hamarabb felzárkózzon a gazdaságilag fejlett országok közé, akkor ahhoz fejlett, magasabb hozzáadott értékeket előállító, versenyképes vállalkozásokra van szükség. Egy piacgazdaságban ezt nem a kormány, nem a politikusok, hanem a piac szabályozza."
Az [origo] kérdésére az illetékes helyettes államtitkár, Apitiné Kornélné azt válaszolta, hogy a minisztériumnak nincsen joga mérlegelni a jogszabályok alkalmazásakor, mert a törvény mindenkire egyformán vonatkozik.
A panzió és az étterem felépült, fogadja a vendégeket, de a vállalkozó állítása szerint csődközeli helyzetbe kerültek amiatt, hogy vissza kell fizetniük a több mint tízmilliós támogatást.