A budapesti MÁV Kórház és Rendelőintézet orvosigazgatója néhány hónappal ezelőtt figyelt fel arra, hogy szokatlanul megnőtt a szülészi komplikációk száma. Az orvosigazgató jelentést tett a kórház főigazgatójának, aki belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. Dr. Korom Gyula főigazgató az [origo]-nak elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy az egyik, adjunktusi beosztásban dolgozó szülész-nőgyógyász számos belső utasítást megszegett. Őt emiatt fel is mentették állásából.
A kórház a szabályok megsértésétől függetlenül büntetőfeljelentést is tett a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK). A vizsgálat során ugyanis felmerült, hogy a felmentett orvos - a kifogásolt egyéb szabálytalanságok mellett - rendszeresen az ügyeleti napjaira időzítette a szüléseket, amelyeket külső beavatkozással indított el, és amelyek több esetben súlyos következményekkel járó komplikációkat okoztak.
A főigazgató elmondása szerint a szülésindítások azért kockázatosak, mert a méhnyak ilyenkor még nem elég tág, nem készült fel a szülésre, ezért sok esetben művi úton kell világra segíteni az újszülöttet.
A vizsgálat során meghallgattak több érintettet is. Korom Gyula szerint elmondásukból az derült ki, hogy az érintett orvos a következőképp dolgozott. Ügyeleti napjának délelőttjére behívta egy-egy páciensét kivizsgálásra, amelyről rendszeresen kiküldte a szülésznőket, pedig az előírások szerint nőgyógyász csak az ő jelenlétében végezhet vizsgálatot. A páciens ezek után hazament, néhány órával később azonban már szülési fájdalmakkal hozták vissza. A feltételezések szerint az történt, hogy az orvos a délelőtti vizsgálat során olyan szert adott be az asszonyoknak, amely néhány óra alatt megindította a szülést.
A főigazgató arról nem adott információt, hogy a belső vizsgálat szerint hány ilyen eset történhetett a kórházban. Beszámolt ugyanakkor arról a nagyjából két hónappal ezelőtt történt kettős tragédiáról, amelyet követően elindult a fegyelmi eljárás. Az érintett orvosnak azon a napon két problémás szülése is akadt. Az egyik nőnél olyan komplikációk léptek fel, hogy a szülés után el kellett távolítania a méhét. Míg az orvos ezt a műtétet végezte, a másik páciensénél is megindult a szülés. Vele egy másik nőgyógyász kezdett el foglalkozni, azonban a kismamánál közben légembólia lépett fel, és meghalt.
Korom Gyula felhívta a figyelmet, hogy nincs egyértelmű bizonyítékuk arra, hogy a tragikus következményekkel járó komplikációk és az orvos tevékenysége között ok-okozati összefüggés lenne. A főigazgató szerint ugyanakkor nem lehet a véletlen műve az, hogy a szóban forgó orvos éppen az ügyeleti napjain vezetett le a szokásosnál sokkal nagyobb számú szülést.
A bizonyítás érdekében az elhunyt kismama esetében már kérték az igazságügyi boncolást, azonban annak során nem találták nyomát az előrehozott szülést indító szernek. A főigazgató szerint ugyanakkor olyan készítményről van szó, amely hamar felszívódik a szervezetben.
A főigazgató az érintett orvosról csupán annyit árult el, hogy régóta dolgozott a kórházban. Arra kérdésre, hogy miért éppen az ügyeleti napjaira szervezhette a szüléseket, a főigazgató azt mondta, hogy a nőgyógyász kiterjedt praxist folytatott, a kórházon kívül is voltak páciensei, és ezért kellemetlen lehetett volna számára, ha a munkaidején és az ügyeleten kívül is be kell mennie dolgozni.
A BRFK-n megkeresésünkre közölték, hogy az életvédelmi osztály foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Az ügyet orvos szakértő bevonásával vizsgálják. Arról nem adtak információt, hogy bárkit is - így a MÁV Kórháznál felmentett orvost - meghallgattak volna.