A kormány decemberben fogadott el egy határozatot, mely szerint a felálló tárcaközi bizottságnak jövő szeptemberre kell összegeznie a Duna 1992-es jogellenes elterelésének következményeit, a szlovák féllel folytatott eddigi tárgyalások eredményét, és koncepciót kidolgoznia a kiszáradóban lévo Duna-táj rehabilitációjára.
A kedden megalakult tárcaközi bizottságnak a környezetvédelmi, a külügyi, a gazdasági, a földművelésügyi, az EU-koordinációért felelős tárca nélküli miniszter és a kancelláriaminiszter a tagja. A tárcaközi bizottság felállása előtt Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter civil szervezetekkel, szakértőkkel és a parlamenti frakciókkal is egyeztetett. A felálló tanácsadó testületben ezek a szervezetek és a frakciók képviseltetik magukat, kiegészítve az érintett területek országgyűlési képviselőivel és a megyei közgyűlések elnökeivel. A tárcaközi bizottságot Persányi vezeti, akinek a kormányhatározat érdekében január 15-ig kell kineveznie azt a személyt, aki a magyar-szlovák tárgyalások során vezeti a magyar küldöttséget.
Az egyeztetéseken részt vevők közül az [origo] által megkérdezettek mind azt mondták: bár vannak javaslatok, egyelőre nincs koncepció a bős-nagymarosi helyzet rendezésére. Abban ugyanakkor mindenki egyetértett, hogy véget kell vetni a politikai vitáknak, és végre szakmai alapon rendezni kell ezt a kérdést. "A belpolitikai és szakmai érdekcsoportok közötti csatározások nagyon megnehezítették a helyzetet, romlottak a pozícióink" - mondta az [origo]-nak egy kormánypárti politikus.
A kormány decemberi határozatával megsemmisítette az összes, korábban hozott határozatokat és rendeleteket. Ezt az egyeztetések során a Fideszt képviselő Turi Kovács Béla volt környezetvédelmi miniszter kifogásolta is, ám az [origo] információi szerint Persányi Miklós közölte: a korábbi határozatok tartalma lényegében továbbra is érvényben van, azokat majd új, egyeztetett rendeletekben fogják újra megfogalmazni. Orosz Sándor, az egyeztetésen az MSZP-t képviselő politikus szerint ennek az az oka, hogy a korábbi határozatokat nem sikerült érvényesíteni, és a tiszta lappal indulást jelképezi, hogy ezeket eltörölték, akkor is, ha a tartalmát átviszik egy új határozatba.
"Nem hallani mást, mint hogy nem építünk gátat. Ideje lenne ugyanakkor meghatározni, hogy mi a jövőbeli szándéka a kormánynak" - mondta az [origo]-nak Turi Kovács Béla, hozzátéve: ők is csak a kormány szűkszavú ismertetését ismerik. Szerinte az álláspont kialakítása a "másfél éves semmittevés után" azért is lényeges, mert a szlovákok jobb pozícióban vannak, és "feleslegesen nem kellene megint Hágába menni, ahol az előző perben sem született Magyarországra nézve jó eredmény".
Turi Kovács Béla elmondta azt is, hogy a környezetvédelmi tárcától szerzett információjuk szerint csupán 45 millió forintos keretet állapítottak meg a tárcaközi bizottság működésére. "Ennek egy szakmai, és nem csupán adminisztratív feladatokat ellátó szervezetnek kellene lennie, amire nem elég ez az összeg" - közölte az ellenzéki politikus. Hozzátette: úgy tájékoztatták, hogy ezt az összeget a többi tárca kiegészítheti, de ez szerinte nem jelent egyértelmű kötelezettséget.
A környezetvédelmi minisztérium sajtófőnöke, Császár Tibor az [origo]-nak azt mondta: jelenleg tart a vizsgálat, hogy mely tárca mekkora összeget fordít a bős-nagymarosi rendezésre, ezért konkrét összeget csak később tudnak mondani. Az azonban szerinte bizonyos, hogy Turi Kovács Béla információjának nincs valóságalapja, mert mint mondta, csak a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében közel félmilliárd forint szerepel a térség - a Szigetköz és a Mosoni-Duna - rehabilitációjára. A konkrét elképzelésekről azonban Császár sem nyilatkozott, mint mondta: nagyjából már tudják a célokat, de a koncepció kidolgozása a tárcaközi bizottság feladata lesz.