Az Országgyűlés hétfőn 354 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül elfogadta a mozgóképről szóló törvényt. A törvény - preambuluma szerint - a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzését és gyarapítását, a magyarországi filmipar fejlesztését, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tételét, valamint a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszert tűzte céljául.
A jogszabály garantált, évről évre növekvő állami támogatást biztosít a filmgyártásnak: míg idén 5 milliárdot kaptak a filmgyártók, jövőre 6,5 milliárd, 2005-ben 8 milliárd, 2006-ban a tervek szerint 10 milliárd jut a filmeseknek. Az állami pénzek elosztását szigorúan felügyelik, csak pályázattal lehet támogatáshoz jutni, az összeg megállapításánál figyelembe veszik az alkotók korábbi filmjeit, hogy azok mekkora szakmai vagy közönségsikert értek el.
A törvény szerint újabb filmes szakmai testületeket is létrehoznak: a Magyar Koordinációs Tanács a filmes pályázatokat értékeli, a Nemzeti Filmiroda az alkotások korhatár besorolását végzi, emellett ez a testület dönt arról, hogy egy produkció művészfilmnek minősül-e. Létrejönne még a Nemzeti Filmarchívum, ahol a magyar produkciókat tárolnák.
A törvénytől azt reméli a kulturális tárca és a filmes szakemberek is, hogy külföldi és magyar cégek is kedvet kapnak ahhoz, hogy Magyarországon készített filmekbe fektessenek nagyobb összegeket. A tervezet szerint ugyanis a befektetett összeg tíz százaléka leírható az adóból.
A filmtörvény elkészítésével már a rendszerváltás óta próbálkoztak a kormányok, de eddig nem sikerült tető alá hozni. Az Orbán-kormány 1999-ben elkészítette koncepcióját, ám az végül nem került a parlament elé. A Medgyessy-kormány programjában szintén azt ígérte, hogy "építve az eddigi előmunkálatokra, a lehető legrövidebb időn belül elkészíti a filmtörvényt".